< Zabbuli 122 >
1 Oluyimba nga balinnya amadaala. Lwa Dawudi. Nasanyuka bwe baŋŋamba nti, “Tugende mu nnyumba ya Mukama!”
Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
2 Ebigere byaffe biyimiridde mu miryango gyo, Ayi Yerusaalemi.
Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
3 Yerusaalemi yazimbibwa okuba ekibuga ekinywevu ekiyimiridde awamu.
Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
4 Eyo ebika byonna gye biraga, ebika bya Mukama, okutendereza erinnya lya Mukama ng’ebiragiro ebyaweebwa Isirayiri bwe biri.
A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.
5 Eyo entebe ez’okusalirako emisango gye zaateekebwa; z’entebe ez’obwakabaka ez’ennyumba ya Dawudi.
Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
6 Musabirenga Yerusaalemi emirembe: “Abo abakwagala bafune ebirungi.
Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!
7 Emirembe gibeerenga munda w’ebisenge byo; n’amayumba go amanene gabeerenga n’omukisa era nga manywevu.”
Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
8 Olwa baganda bange ne mikwano gyange nnaayogeranga nti, “Emirembe gibeerenga mu ggwe.”
Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
9 Olw’obulungi bw’ennyumba ya Mukama Katonda waffe, nnaanoonyanga okukulaakulana kwa Yerusaalemi.
Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!