< Zabbuli 115 >

1 Si ffe, Ayi Mukama, si ffe. Wabula erinnya lyo lye ligwana okuweebwanga ekitiibwa, olw’okwagala kwo n’olw’obwesigwa bwo.
Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
2 Lwaki amawanga gabuuza nti, “Katonda waabwe ali ludda wa?”
Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
3 Katonda waffe ali mu ggulu; akola buli ky’ayagala.
Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
4 Bakatonda baabwe bakole mu ffeeza ne zaabu, ebikolebwa n’emikono gy’abantu.
Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
5 Birina emimwa, naye tebyogera; birina amaaso, naye tebiraba.
Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
6 Birina amatu, naye tebiwulira; birina ennyindo, naye tebiwunyiriza.
Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
7 Birina engalo, naye tebikwata; birina ebigere, naye tebitambula; ne mu bulago bwabyo temuvaamu ddoboozi n’akamu,
Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
8 abakozi ababikola, n’abo bonna ababyesiga balibifaanana.
Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
9 Mmwe ennyumba ya Isirayiri mwesigenga Mukama, ye mubeezi wammwe era ye ngabo yammwe.
Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
10 Mmwe ennyumba ya Alooni mwesigenga Mukama, ye mubeezi wammwe era ye ngabo yammwe.
Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
11 Mmwe abamutya, mwesigenga Mukama, ye mubeezi wammwe, era ye ngabo yammwe.
A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
12 Mukama anaatujjukiranga, era anaatuwanga omukisa. Ab’ennyumba ya Isirayiri anaabawanga omukisa; ab’omu nnyumba ya Alooni anaabawanga omukisa;
Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
13 n’abo abamutya, ab’ekitiibwa n’abatali ba kitiibwa, Mukama anaabawanga omukisa.
Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
14 Mukama abaaze mweyongere nnyo obungi, mmwe n’abaana bammwe.
Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
15 Mukama, eyakola eggulu n’ensi, abawe omukisa.
Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
16 Eggulu ery’oku ntikko lya Mukama, naye ensi yagiwa abantu bonna.
Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
17 Abafu tebatendereza Mukama, wadde abo abaserengeta emagombe.
Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
18 Naye ffe tunaatenderezanga Mukama, okuva leero n’okutuusa emirembe gyonna. Mutendereze Mukama!
De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!

< Zabbuli 115 >