Yobu 9
1 Yobu n’alyoka addamu nti,
Felele pedig Jób, és monda:
2 “Ddala nkimanyi nga kino kituufu. Naye omuntu asobola atya okuba omutuukirivu eri Katonda?
Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
3 Wadde ng’omuntu yandyagadde okuwakana naye, tayinza kumuddamu kibuuzo na kimu ku bibuuzo olukumi.
Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
4 Amagezi ge ga nsusso, amaanyi ge mangi nnyo; ani eyali amuwakanyizza n’avaayo nga taliiko binuubule?
Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
5 Asimbula ensozi ne zivaayo nga tezimanyiridde era n’azivuunika ng’asunguwadde.
A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
6 Ensi aginyeenya n’eva mu kifo kyayo era n’akankanya empagi zaayo.
A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
7 Ayogera eri enjuba ne teyaka, akugira n’alemesa ekitangaala ky’emmunyeenye okulabika.
A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
8 Ye yekka abamba eggulu era n’atambulira ku mayengo g’ennyanja.
A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
9 Ye mukozi wa Nabaliyo, entungalugoye ne Kakaaga, n’ebibinja eby’emunyeenye eby’obukiikaddyo.
A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
10 Akola ebyewuunyo ebizibu okunnyonnyola, n’akola n’ebyamagero ebitabalika.
A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
11 Bw’ayita we ndi sisobola kumulaba, bw’ampitako, sisobola kumutegeera.
Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
12 Bw’aba alina ky’aggya ku muntu, ani ayinza okumuziyiza? Ani ayinza okumubuuza nti kiki ky’okola?
Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
13 Katonda taziyiza busungu bwe; n’ebibinja bya Lakabu byakankanira wansi w’ebigere bye.
Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
14 Kaakano nnyinza ntya okuwakana naye? Nnyinza ntya okufuna ebigambo mpakane naye?
Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
15 Wadde nga siriiko musango, sisobola kubaako kye muddamu, mba nnyinza kwegayirira bwegayirizi oyo Omulamuzi wange ankwatirwe ekisa.
A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
16 Ne bwe na ndimukoowodde n’ampitaba, sirowooza nti yandimpadde ekiseera n’ampuliriza.
Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
17 Yandimenyeemenye mu muyaga nannyongerako ebiwundu awatali nsonga.
A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
18 Teyandindese kuddamu mukka naye yandimmaliddewo ddala nga mbonaabona.
Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
19 Bwe kiba nga kigambo kya maanyi bwanyi, ye wa maanyi. Era bwe kiba kya kusala musango, ani alimuyita?
Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?
20 Ne bwe sandibaddeko musango, akamwa kange kandigunsalidde. Ne bwe bandinnangiridde nti siriiko kyakunenyezebwa, kandirangiridde nti gunsinze.
Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
21 “Wadde nga sirina kyakunenyezebwa, sikyefaako, obulamu bwange mbunyooma.
Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.
22 Byonna kye kimu, kyenva ŋŋamba nti, Azikiriza bonna abataliiko musango awamu n’abakozi b’ebibi.
Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!
23 Kawumpuli bw’aba asse mbagirawo, Mukama asekerera okubonaabona kw’abatalina musango.
Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
24 Ensi yaweebwayo mu mukono gw’abakozi b’ebibi. Abikka ku maaso g’abagiramula. Bw’aba nga si Mukama, kale ani?
A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?
25 Kaakano ennaku zange zidduka okusinga omuddusi, zifuumuuka, tezirina kalungi ke ziraba.
Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
26 Zifuumuuka ng’amaato ag’ebitoogo agadduka ennyo, ng’empungu eyanguyiriza okugenda eri omuyiggo.
Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
27 Bwe ŋŋamba nti, Leka neerabire okusinda kwange, oba nti neerabire obunyiikaavu bwange, nsekemu,
Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
28 ne neekokkola okubonaabona kwange, mmanyi nga Mukama tombale ng’ataliiko musango.
Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
29 Omusango gunsinze, lwaki nteganira obwereere?
Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?
30 Ne bwe nandinaabye sabbuuni n’engalo zange ne nzitukuza,
Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
31 era wandinsudde mu kinnya, n’engoye zange zennyini ne zinneetamwa.
Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.
32 Kubanga Mukama si muntu nga nze bwe ndi nti muddemu, era nti tusisinkane tuwozaŋŋanye mu mbuga z’amateeka.
Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk.
33 Tewali mutabaganya ayinza kututeekako mukono gwe ffembi,
Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!
34 eyandizigyeko omuggo gwa Katonda entiisa ye n’erekeraawo okunzijira.
Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:
35 Olwo nno nandyogedde nga simutya; naye nga bwe kiri kaakano, sisobola.”
Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!
