Masese 6
1 Mwana na ngai, soki ondimi niongo ya moninga na yo, soki obeti tolo mpo na kondima niongo ya mopaya,
Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:
2 omikangi nde singa na maloba na yo, omikangi nde na motambo ya maloba ya monoko na yo.
Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
3 Boye, mwana na ngai, sala makambo oyo mpo ete omikangola, pamba te omikabaki na maboko ya moninga na yo; kende komikitisa liboso na ye mpe tingama na ye,
Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
4 kotika te ete miso na yo elala pongi to enimba;
Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
5 mikangola na motambo lokola mboloko na maboko ya mobomi banyama ya zamba, mpe lokola ndeke na motambo ya mokangi bandeke.
Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
6 Yo moto ya goyigoyi, kende epai ya furmi, tala malamu ezaleli na yango mpe okozwa bwanya!
Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
7 Yango ezalaka na mokambi te, mokengeli te to mokonzi te;
A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
8 ebongisaka bilei na yango na tango ya moyi makasi, ebombaka yango na tango ya kobuka mbuma.
Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
9 Yo moto ya goyigoyi, okolala pongi kino tango nini? Kino tango nini okolamuka na pongi na yo?
Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
10 Mwa pongi moke, mwa kopema moke, mwa kokanga maboko moke mpo na kolala
Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
11 mpe bobola ekoyela yo na pwasa lokola moleki nzela, mpe pasi ekoyela yo lokola moyibi.
Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
12 Moto oyo atambolaka na lokuta na monoko azali moto ya Beliali, moto mabe:
Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
13 Abetaka-betaka miso, apesaka bilembo na makolo na ye mpe alobaka na nzela ya bilembo ya misapi;
A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
14 azalaka na makanisi mabe kati na motema na ye, asalaka tango nyonso mabongisi ya mabe mpe alukaka kaka tango nyonso makelele.
Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
15 Yango wana, pasi ekoyela ye na pwasa, akobukana mbala moko, mpe kisi ya kobikisa ye ekozala te.
Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
16 Yawe ayinaka makambo wana motoba; mpe makambo oyo sambo ezali mabe penza na miso na Ye:
E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
17 Kodongola, lolemo ya lokuta, maboko oyo ebomaka moto oyo asali mabe te,
A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
18 motema oyo ekanisaka mabongisi ya mabe, makolo oyo epotaka mbangu na mabe,
Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
19 motatoli mabe oyo alobaka lokuta mpe moto oyo alukaka makelele kati na bandeko.
A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
20 Mwana na ngai, batela mibeko ya tata na yo mpe kosundola te mateya ya mama na yo.
Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
21 Kanga yango tango nyonso na motema na yo, lata yango na kingo na yo.
Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
22 Pamba te ekolakisa yo nzela tango okokende na mobembo, ekobatela yo tango okolala pongi mpe ekosolola na yo tango okolamuka.
Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
23 Mibeko ezali mwinda, mateya ezali pole, makebisi mpe pamela ezali nzela ya bomoi,
Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
24 mpo na kobatela yo mosika ya mwasi ya ndumba, mosika ya lokuta ya lolemo ya mwasi ya mopaya.
Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
25 Kotika te ete motema na yo elula kitoko na ye, mpe miso na ye ekweyisa yo.
Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
26 Pamba te likolo ya mwasi ya ndumba, okoki kobungisa ezala eteni na yo ya lipa, mpe mwasi ya libala akoki kobebisa bomoi ya motuya.
Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!
27 Boni, moto akoki solo kozika moto, bongo bilamba na ye ezika te?
Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
28 Moto akoki solo kotambola na likolo ya makala ya moto, bongo makolo na ye ezika te?
Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
29 Boye, moto nyonso oyo akosangisa nzoto na mwasi ya ndeko na ye akozanga te kozwa etumbu.
Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
30 Kotiola moyibi te soki ayibi mpo ete azali na nzala mpe azangi eloko ya kolia.
Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
31 Kasi soki bakangi ye, akozongisa mbala sambo, akopesa biloko nyonso ya ndako na ye.
És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
32 Mobali oyo asalaka ekobo na mwasi ya moninga azali lokola moto oyo azangi mayele; kosala ekobo ya boye ezali nde komiboma;
A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
33 akobuka lokola mbuma: minyoko mpe kosambwa; bongo soni na ye ekosila te.
Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
34 Pamba te zuwa epelisaka kanda makasi kati na mobali, mpe akozala na mawa te na mokolo oyo akozongisa mabe na mabe;
Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
35 akotikala kondima ata lifuti moko te mpo ete akoka kolimbisa, mpe akoboya yango ata soki babakisi bakado.
Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.
