Masese 31
1 Maloba ya mokonzi Lemweli, mateya oyo mama na ye ateyaki ye:
Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
2 Eh mwana na ngai ya mobali, mwana oyo abimi na libumu na ngai, mwana mobali oyo nalapelaka ndayi:
Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
3 Kosilisa makasi na yo na basi te, komitika te na basi oyo bapengwisaka bakonzi!
Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
4 Eh Lemweli, ebongi te mpo na bakonzi; te, ebongi te mpo na bato minene kotuna: « Wapi masanga ya makasi? »
Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
5 Noki te soki bameli yango, bakobosana mibeko mpe bakokata na bosembo te makambo ya banyokolami.
Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
6 Pesa masanga ya makasi epai ya bato oyo balingi kokufa, mpe vino epai ya bato oyo bazali kotungisama na motema.
Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
7 Tika bango bamela mpo ete babosana pasi na bango mpe batika kokanisa lisusu minyoko na bango.
Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
8 Fungola monoko na yo mpo na kolobela bato oyo bazali na makoki ya koloba te, mpe mpo na kolongisa bato oyo bazanga basungi.
Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
9 Fungola monoko na yo mpe sambisa na bosembo, bundela babola mpe bato oyo bakelela.
Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
10 Nani akoki komona mwasi ya lokumu? Azali na motuya koleka babiju ya talo.
Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
11 Mobali na ye atielaka ye motema mpe azangaka te biloko ya motuya.
Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
12 Tango nyonso ya bomoi na ye, apesaka mobali na ye esengo, kasi mawa te;
Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
13 alukaka bapwale ya meme mpe basinga ya lino, bongo maboko na ye etongaka yango na esengo.
Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
14 Azali lokola masuwa ya bato ya mombongo, akendaka koluka bilei na ye mosika;
Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
15 alamukaka wana butu ezali nanu, abongisaka bilei mpo na ndako na ye mpe akabolelaka basali na ye ya basi misala.
Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
16 Soki asepeli na elanga, asombaka yango; mpe na mbuma ya misala na ye, alonaka elanga ya vino.
Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
17 Akangaka loketo na ye makasi mpe akembisaka maboko na ye na mosala.
Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
18 Amonaka ete mombongo na ye etambolaka malamu; mpe kino na butu, mwinda na ye ekokufa te.
Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
19 Maboko na ye esimbaka mitonga oyo batongelaka, mpe misapi na ye etongaka bilamba.
Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
20 Afungolaka loboko na ye mpo na kokabela babola, mpe asembolaka yango mpo na kosunga bato bakelela.
Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
21 Tango mvula ya pembe ekitaka, abangaka eloko moko te mpo na ndako na ye, pamba te bato nyonso kati na ndako na ye balataka bilamba ya malili.
Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
22 Asalaka babulangeti mpo na mbeto na ye mpe alataka bilamba na ye ya lino ya kitoko mpe ya motane.
Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
23 Bapesaka mobali na ye lokumu, na ekuke ya engumba, tango avandaka elongo na bakambi ya mokili.
Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
24 Asalaka bilamba ya lino mpe atekaka yango, asalaka mombongo ya mikaba.
Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
25 Alataka lokola elamba: molende na mosala mpe lokumu; mikolo ya lobi ebangisaka ye te, asekaka nde yango.
Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
26 Alobaka na bwanya, mpe lolemo na ye epesaka malakisi na bolingo.
Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
27 Azalaka na bokebi na makambo nyonso oyo elekaka na ndako na ye, mpe aliaka lipa na bogoyigoyi te.
Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
28 Bana na ye bakotelema mpo na kokumisa ye, mpe tala ndenge mobali na ye mpe akumisaka ye:
Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
29 « Basi ebele basalaka makambo ya lokumu; kasi yo, oleki bango nyonso! »
Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
30 Bonzenga ya elongi ekosaka, mpe kitoko ya nzoto ezalaka pamba; kasi mwasi oyo atosaka Yawe, ye nde abongi na lokumu.
Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
31 Bopesa ye bambuma ya misala na ye! Tika ete bapesa ye lokumu, na bikuke ya engumba, mpo na misala nyonso oyo asalaka!
Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
