< Masese 30 >
1 Tala maloba ya Aguri, mwana mobali ya Yake. Ezali ye nde alobaki yango epai ya Itieli, epai ya Itieli mpe Ukali:
Águrnak, Jáhé fiának szavai. Beszéd. Úgymond a férfi Itiélnek, Itiélnek és Ukálnak.
2 Solo, nazali zoba koleka bato nyonso, nazali ata na mayele ya bomoto te;
Bizony tudatlanabb vagyok bárkinél, és emberi értelmem nincs nekem;
3 nayekolaki bwanya te, mpe nazali na boyebi ya Mosantu te.
s nem tanultam bölcsességet, és a Szentnek megismerését nem tudom.
4 Nani amata na Lola to mpe akita wuta kuna? Nani asangisa mopepe kati na maboko na ye? Nani akanga mayi na kazaka na ye? Nani akata bandelo nyonso ya mabele? Kombo na ye nani? Mpe kombo ya mwana na ye ezali nani? Yebisa ngai soki oyebi!
Ki szállt fel az égbe és szállt alá; ki gyűjtött szelet a markába; ki kötött vizet ruhájába; ki állapította meg a föld végeit mind? Mi a neve, és mi fiának neve, hogyha tudod?
5 Liloba nyonso ya Nzambe ezalaka na libunga te, ezali nguba mpo na bato oyo bazwaka yango lokola ebombamelo na bango.
Istennek: minden szava salaktalan, pajzsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
6 Kobakisa eloko moko te na maloba na Ye, noki te apamela yo mpe abimisa yo mokosi.
Ne tégy hozzá szavaihoz, nehogy rád czáfoljon és hazugnak bizonyulj.
7 Oh Yawe, nasengi Yo biloko mibale, kopimela ngai yango te liboso ete nakufa:
Kettőt kértem tőled, ne vond meg tőlem, mielőtt meghalok.
8 longola mosika na ngai makambo ya pamba mpe ya lokuta, kopesa ngai te bobola to bozwi, kasi pesa ngai kaka, mokolo na mokolo, lipa oyo ekoki na ngai,
Hamisságot és hazug szót távoztass tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nekem, eledelül add nekem kiszabott kenyeremet:
9 pamba te soki natondi makasi, nakoki kowangana Yo mpe koloba: « Yawe nde nani? » To soki nazali na bobola, nakoki koyiba mpe koyokisa Kombo ya Nzambe na ngai soni.
nehogy jóllakjam és tagadóvá lennék s mondanám, ki az Örökkévaló; s nehogy elszegényedjem és lopnék s megsérteném Istenemnek nevét.
10 Kotonga mowumbu te liboso ya nkolo na ye, noki te alakela yo mabe, mpe omona pasi.
Ne vádold be a szolgát uránál, nehogy átkozzon téged és te bűnhődnél.
11 Ezali na bato oyo balakelaka batata na bango mabe mpe bapambolaka te bamama na bango.
Nemzedék, mely átkozza atyját, és anyját nem áldja;
12 Ezali na bato oyo bamimonaka peto na miso na bango moko, nzokande bamipetoli na mbindo na bango te.
nemzedék, mely tiszta a maga szemeiben, de szennyétől nem mosatott meg;
13 Ezali na bato oyo batonda na lolendo mpe bamonaka bato mosusu pamba.
nemzedék – mily büszkék a szemei, és szempillái hogy emelkednek!
14 Ezali na bato oyo minu na bango ezali lokola mipanga, lokola mbeli mpo na koboma babola kati na mokili mpe bato bakelela kati na bato.
Nemzedék, melynek kardok a fogai és kések a zápfogai, hogy megegyék a szegényeket, ki az országból, és a szűkölködőket el az emberek közül.
15 Sonzo ezalaka na bana basi mibale, egangaka kaka: « Pesa! Pesa! » Ezali na biloko misato oyo etondaka te, minei oyo elobaka te: « Ekoki! »
Alúkának két lánya van: adj, adj; hárman vannak, kik nem laknak jól, négyen, kik nem mondják: elég!
16 Mboka ya bakufi, libumu ya mwasi oyo abotaka te, mabele oyo etondaka mayi te, mpe moto oyo elobaka te: « Ekoki! » (Sheol )
Alvilág, elzárt anyaméh, a föld, mely nem lakik jól vízzel, és a tűz, mely nem mondja: elég! (Sheol )
17 Liso oyo etiolaka tata mpe ezanga botosi epai ya mama, ekotobolama na bayanganga ya lubwaku, mpe bana ya mpongo ekolia yango.
Szem, mely kigúnyolja atyját és kicsúfolja az anyja iránt való engedelmességet, azt kivájják a völgynek hollói és megeszik a fiatal sasok.
18 Ezali na biloko misato oyo nasosolaka te, ata kutu minei oyo nayebaka te:
Három az, a mi csodálatos nekem, és négy, amit nem tudok:
19 Nzela ya mpongo na likolo, nzela ya nyoka na likolo ya libanga, nzela ya masuwa kati na ebale, mpe nzela ya elenge mobali epai ya elenge mwasi.
a sasnak útja az égen, kígyónak útja a, sziklán, hajónak útja a tenger szívében és férfi útja a fiatal nőnél.
20 Tala ndenge mwasi ya ndumba asalaka: Soki alie, apangusaka monoko; mpe na sima, akoloba: « Nasali na ngai mabe te! »
Ilyen az útja az asszonynak, ki házasságot tör: evett, megtörölte száját és mondja: nem cselekedtem jogtalanságot.
21 Ezali na makambo misato oyo eningisaka mokili, ata kutu minei oyo mokili ekokaka kondima te:
Három alatt reszket a föld s négy alatt – nem bírja elviselni:
22 Mowumbu oyo akomi mokonzi, zoba oyo atondi na bomengo,
szolga alatt, midőn király lesz, s aljas alatt, midőn jóllakik kenyérrel;
23 mwasi oyo balingaka te, kasi abali; mpe mwasi mosali oyo azwi bomengo ya nkolo na ye ya mwasi.
gyűlölt nő alatt, midőn férjhez megy és szolgáló alatt, midőn örököse lesz űrnőjének.
24 Ezali na banyama mike minei na mokili, oyo, nzokande, ezalaka na bwanya mingi:
Négyen vannak a földnek kicsinyei és azok bölcsességes bölcsek:
25 Bafurmi: ezali bikelamu oyo ezanga makasi, kasi ebongisaka bilei na yango na tango ya elanga;
a hangyák nem erős nép és elkészítették nyáron a kenyerüket;
26 bampanya ya zamba: ezali bikelamu oyo ezanga nguya, kasi etongaka bandako na yango kati na mabanga;
a hegyi nyulak nem hatalmas nép és a sziklába rakták házukat;
27 mabanki: ezalaka na mokonzi te, kasi nyonso etambolaka nzela moko na molongo;
királya nincs a sáskának és kivonult rendezetten mindnyája;
28 moselekete: loboko ekoki kokanga yango, kasi ezalaka kati na bandako ya bakonzi.
a gyíkot kézzel foghatod, és ott van a királyi palotában.
29 Ezali na banyama misato oyo etambolaka malamu, ata kutu minei oyo edendaka soki ezali kotambola:
Hárman vannak a szép léptűek és négyen a szép járásúak:
30 Nkosi: nyama ya makasi kati na banyama, ezongaka sima te ata liboso ya nani;
az oroszlán hős az állatok közt s nem tér ki senki elől;
31 soso ya mobali, ntaba mobali, mpe mokonzi oyo azali kotambola liboso ya mampinga na ye.
a fürge derekú vagy a kecskebak, és a király, kivel szemben nincs megállhatás.
32 Soki osali bozoba mpo na komikumisa, mpe soki ozali na makanisi mabe, tia loboko na monoko na yo,
Ha elvetemültél emelkedésedben és ha gazul viselkedtél: kezet szájra!
33 pamba te kobeta-beta mabele ebimisaka manteka, kobeta zolo ebimisaka makila, mpe kotumbola kanda eyeisaka koswana.
Mert tejnek szorítása kihoz vajat és orrnak szorítása kihoz vért, és harag szorítása kihoz viszályt.