Masese 26
1 Ndenge mvula ya pembe elimwaka na tango ya molunge, mpe mvula enokaka te na tango ya elanga, ndenge wana mpe lokumu oyo bapesi na zoba ekowumela na ye te.
Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
2 Ndenge ndeke ya moke oyo babengaka mwano ekendaka bipai na bipai to mbilambila epumbwaka-pumbwaka, ndenge wana mpe elakeli mabe ezwaka te moto oyo asali na ye mabe te.
Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
3 Ndenge fimbu ezalaka malamu mpo na mpunda, mpe ekangiseli ezalaka malamu mpo na monoko ya ane, ndenge wana mpe fimbu ezalaka malamu mpo na mokongo ya zoba.
Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
4 Kozongisela zoba te kolanda bozoba na ye, noki te okokokana na ye.
Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
5 Zongisela zoba kolanda bozoba na ye, noki te akomimona moto ya bwanya na miso na ye moko.
Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
6 Moto oyo atindaka sango na nzela ya zoba azali lokola moto oyo amikati makolo mpe amilukeli makambo.
A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
7 Ndenge makolo ya ebosono ezalaka makasi te, ndenge wana mpe masese ezalaka na nguya te kati na monoko ya zoba.
Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
8 Kopesa zoba lokumu ezali lokola kotia libanga na ebambelo mabanga.
Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
9 Lisese kati na monoko ya zoba ezali lokola etape ya banzube kati na loboko ya moto oyo alangwe masanga.
Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
10 Moto oyo azwaka zoba to moleki nzela na mosala azali lokola soda oyo azokisaka moto nyonso na likonga.
Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
11 Ndenge kaka mbwa ezongelaka kolia biloko oyo yango moko esanzi, ndenge wana mpe zoba azongelaka bozoba na ye.
Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
12 Eleki malamu kotia elikya na zoba, na esika ete otia elikya na moto oyo amimonaka moto ya bwanya na miso na ye moko.
Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!
13 Moto ya goyigoyi alobaka: « Nkosi ekangi nzela! Nyama moko ya mabe ezali na kati-kati ya balabala! »
Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!
14 Moto ya goyigoyi abalukaka na mbeto na ye ndenge ekuke ebalukaka na biloko oyo efungolaka yango.
Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
15 Moto ya goyigoyi akotisaka loboko na ye kati na bilei, kasi akokaka te kozongisa yango na monoko.
Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
16 Moto ya goyigoyi amimonaka ete azali na bwanya koleka bato sambo ya mayele.
Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
17 Moto oyo akotaka makambo oyo etali ye te azali lokola moto oyo akangi mbwa na matoyi.
Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
18 Ndenge moto ya liboma abwakaka moto, makonga mpe kufa,
Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
19 ndenge wana mpe moto oyo akosi moninga na ye alobaka: « Ezalaki kaka mpo na kosala maseki! »
Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
20 Soki bakoni ezali te, moto ekokufa; soki bato ya songisongi bazali te, koswana ekokita.
Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
21 Ndenge makala engalaka na mbabola, mpe bakoni epelisaka moto, ndenge wana mpe moto oyo alinga koswana ayeisaka matata.
Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
22 Maloba ya moto ya songisongi ezalaka lokola bilei ya kitoko, ekitaka na esengo kino na libumu.
A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
23 Maloba ya sukali ya moto ya motema mabe ezalaka lokola palata ya mbindo oyo bapakoli na mbeki basala na mabele.
Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
24 Moto oyo ayinaka moninga na ye amibombaka na maloba na ye, kasi atondi na lokuta kati na motema na ye.
Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
25 Ata soki abimisi maloba ya esengo, kondimela ye te, pamba te makambo sambo ya mbindo ebombama kati na motema na ye.
Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
26 Akoki solo kobomba makanisi na ye ya mabe na maloba ya lokuta, kasi motema mabe na ye ekosuka se na koyebana na miso ya bato nyonso.
Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
27 Moto oyo atimolaka libulu akweyaka ye moko kati na yango; mpe moto oyo atindikaka libanga, libanga yango ekozongela kaka ye moko.
A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
28 Lolemo ya lokuta eyinaka bato oyo ezokisi, mpe maloba ya sukali ememaka libebi.
A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.
