< Masese 25 >
1 Tala masese mosusu ya Salomo oyo bato ya Ezekiasi, mokonzi ya Yuda, bakomaki.
Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.
2 Nzambe azwaka nkembo mpo ete asalaka makambo oyo bato bayebaka te, mpe bakonzi bazwaka nkembo mpo ete balukaka kososola tina ya makambo.
Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.
3 Ndenge bakokaka te komeka bosanda ya Lola to bozindo ya mabele, ndenge wana mpe bakoki te kososola mitema ya bakonzi.
Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.
4 Soki olongoli mbindo na palata, ekobimisa mbeki mpo na monyangwisi bibende na moto.
Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:
5 Soki olongoli moto mabe liboso ya mokonzi, kiti na ye ya bokonzi ekolendisama na bosembo.
Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke.
6 Komikumisaka te liboso ya mokonzi, mpe komivandisaka te na esika ya bato minene;
Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj;
7 pamba te eleki malamu ete baloba na yo: « Yaka kovanda na esika oyo ya lokumu, » na esika ete bayokisa yo soni na miso ya mokonzi.
Mert jobb, ha azt mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, a kit láttak a te szemeid.
8 Kowelaka te kokende kofunda epai ya basambisi makambo oyo osili komona na miso, pamba te okosala nini na suka soki moninga na yo asukisi yo?
Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.
9 Soki ozali kowelana na moninga na yo, kobimisa sekele ya moto mosusu te,
A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;
10 noki te ayoka yango mpe ayokisa yo soni, boye okosambwa mpo na libela.
Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.
11 Liloba oyo elobami na tango oyo ekoki ezali lokola wolo oyo basangisi na palata.
Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!
12 Pamela ya moto ya bwanya epai ya moto oyo ayokaka ezali lokola wolo ya peto mpe sheneti ya wolo.
Mint az arany függő és színarany ékesség: olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél.
13 Motindami ya sembo azalaka lokola mopepe ya malili ya mvula ya pembe na tango ya kobuka bambuma, asalaka esengo ya mokonzi na ye.
Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik őt elbocsátják; mert az ő urainak lelkét megvidámítja.
14 Moto oyo amikumisaka ete akabaka, nzokande apesaka na ye eloko te, azali lokola mapata mpe mopepe oyo ezangi mvula.
Mint a felhő és szél, melyekben nincs eső: olyan a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.
15 Moto oyo akangaka motema akoki kobongola makanisi ya mokonzi, mpe maloba ya malamu ebukaka mikuwa.
Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
16 Soki omoni mafuta ya nzoyi, lia oyo ekoki na yo, pamba te soki olie yango na lokoso, okosanza yango.
Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.
17 Kokendaka pamba-pamba te na ndako ya moninga na yo, noki te akotonda yo mpe akolemba yo.
Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyűlöljön téged.
18 Moto oyo apesaka matatoli ya lokuta mpo na kosala moninga na ye mabe azali lokola marto, mopanga mpe mbanzi ya songe.
Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.
19 Kotia elikya na zoba na tango na pasi ezali lokola lino ebukani mpe lokolo elembi.
Mint a romlott fog és kimarjult láb: olyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.
20 Koyembela moto oyo azali na mawa banzembo ya esengo ezali lokola kolongola ye kazaka na tango ya malili to kotia masanga ya ngayi na pota.
Mint a ki leveti ruháját a hidegnek idején, mint az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívű ember előtt.
21 Soki monguna na yo azali na nzala, pesa ye bilei; soki azali na posa ya mayi, pesa ye mayi ya komela.
Ha éhezik, a ki téged gyűlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;
22 Pamba te, soki osali bongo, okotondisa makala ya moto na likolo ya moto na ye, mpe Yawe akofuta yo.
Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked.
23 Mopepe oyo ewutaka na ngambo ya nor, ebetisaka mvula, mpe lolemo oyo etongaka ekomisaka bilongi kanda-kanda.
Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.
24 Kovanda na songe ya ndako ezali malamu koleka kovanda elongo na mwasi oyo aswanaka-swanaka.
Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.
25 Basango ya malamu oyo ewuti na mokili ya mosika ezali lokola mayi ya pio kati na motema ya moto oyo azali na posa ya mayi.
Mint a hideg víz a megfáradt embernek, olyan a messze földről való jó hírhallás.
26 Moto ya sembo oyo asopanaka liboso ya moto mabe azali lokola liziba ya potopoto mpe etima oyo ebimisaka mayi ya mabe.
Mint a megháborított forrás és megromlott kútfő, olyan az igaz, a ki a gonosz előtt ingadozik.
27 Ezali malamu te kolia mafuta ya nzoyi ebele, mpe ezali malamu te koluka lokumu na yo moko.
Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
28 Moto oyo akokaka te kokonza molimo na ye azali lokola engumba oyo ebukana mpe ezanga bamir.
Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén!