< Masese 23 >
1 Soki ovandi mpo na kolia mesa moko elongo na mokonzi, tala malamu moto oyo azali liboso na yo.
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
2 Tia mbeli na mongongo na yo soki ozalaka lokoso.
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Kolula te bilei na ye ya kitoko, pamba te, tango mosusu, ezali na yango bololo.
Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Koboma nzoto te mpo na koluka kozwa bomengo, kotia mayele na yo te kati na yango.
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
5 Tango okobwaka miso na ngambo ya bomengo, ekobunga, pamba te ezalaka na mapapu mpe epumbwaka na likolo makasi lokola mpongo.
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
6 Kolia te bilei ya moto oyo azali kotala yo na miso mabe mpe kolula te bilei na ye ya kitoko,
Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
7 pamba te azalaka ndenge makanisi ya motema na ye ezali. Alobaka: « Lia mpe mela, » kasi motema na ye ezali elongo na yo te.
Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 Okosanza eteni oyo oliaki, mpe maloba na yo ya kitoko ekokende pamba.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 Kolobaka na zoba te, pamba te akotiola bwanya ya maloba na yo.
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Kozongisa te na sima mondelo ya kala mpe kokota te na bilanga ya bana bitike,
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 pamba te Molobeli na bango azalaka makasi, akozwa makambo na bango na maboko mpo na kotelemela yo.
Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
12 Tika ete motema na yo endimaka kotosa mibeko, mpe matoyi na yo eyokaka maloba ya boyebi!
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Kozangisa te kopesa mwana etumbu; soki obeti ye fimbu, akokufa te.
Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
14 Na kobeta ye fimbu, okokangola molimo na ye na lifelo. (Sheol )
Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol )
15 Mwana na ngai, soki motema na yo ezali na bwanya, motema na ngai ekozala na esengo.
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 Solo, bomoto na ngai nyonso ekotonda na esengo, soki bibebu na yo elobi makambo ya sembo.
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Tika ete motema na yo elulaka te bato ya masumu, kasi zalaka tango nyonso na posa makasi ya kotosa Yawe;
Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
18 pamba te suka na yo ekozala solo malamu mpe elikya na yo ekozala ya pamba te.
Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 Mwana na ngai, yoka mpe zala na bwanya, batela motema na yo kati na nzela ya sembo.
Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Kozala esika moko te na balangwi masanga to na bato ya lokoso,
Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 pamba te balangwi masanga mpe bato na lokoso bakomaka babola, mpe bogoyigoyi ekolatisa bango bilamba epasuka.
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Yokela tata oyo aboti yo, mpe kotiola mama na yo te ata soki anuni.
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Luka bosolo, kasi koteka yango te; sala se bongo na bwanya, na mateya mpe na mayele.
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 Tata ya moto ya sembo akozala na esengo mingi, mpe moto oyo abota mwana ya bwanya akosepela kati na ye.
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
25 Tika ete tata na yo mpe mama na yo basepela! Tika ete mama oyo abota yo azala na esengo!
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26 Mwana na ngai ya mobali, pesa ngai motema na yo, mpe tika ete miso na yo esepela na nzela na ngai!
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
27 Pamba te mwasi ya ndumba azali lokola libulu ya monene, mpe mwasi ya mopaya azali lokola libulu ya mozindo.
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 Mwasi ya ndumba atelemaka na ekenge lokola moyibi mpe akomisaka mibali bazoba koleka.
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Mpo na nani: « Ah ngai, mawa! » Mpo na nani: « Eh! » Mpo na nani koswanaswana? Mpo na nani kolelalela? Mpo na nani kowelana ezanga tina? Mpo na nani kotelisa miso?
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 Mpo na bato oyo bawumelaka liboso ya masanga ya vino, mpo na bato oyo bamelaka masanga ya makasi.
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Kotalaka te masanga ya vino tango ezali motane, tango ezali kongala kati na kopo mpe kokita na pete na mongongo.
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 Na suka na yango, ekoswa yo lokola nyoka mpe ekotia yo minu lokola etupa.
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 Miso na yo ekomona biloko na ndenge ya kokamwa, mpe motema na yo ekobimisa makambo ya bozoba.
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 Boye, okokoma lokola moto oyo alali kati na ebale monene, mpe lokola moto oyo alali na songe ya nzete ya molayi.
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 Okoloba: « Babeti ngai, kasi nazali koyoka pasi te; babeti ngai fimbu, kasi nazali koyoka eloko te! Tango nini nakolamuka? Nakozongela lisusu komela vino. »
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.