< Masese 21 >
1 Kati na loboko na Yawe, motema ya mokonzi ezalaka lokola moluka oyo atindaka esika nyonso oyo alingi.
Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
2 Nzela nyonso ya moto emonanaka alima na miso na ye, kasi ezali Yawe nde amekaka mitema.
Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
3 Na miso na Yawe, kosala makambo ya sembo mpe ya alima ezali motuya koleka bambeka ya kotumba.
Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
4 Miso ya lofundu, motema ya lolendo mpe kongenga ya bato mabe ezali masumu.
A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
5 Mabongisi ya moto oyo asalaka mosala ememaka ye na bomengo, kasi kozala motema moto-moto ememaka na kozanga.
A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
6 Kozwa bomengo na nzela ya lokuta ezali kaka molinga oyo epanzanaka mpe motambo oyo ememaka na kufa.
A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
7 Makambo ya bato mabe ebebisaka bango moko, pamba te baboyaka kosala makambo ya sembo.
Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
8 Nzela ya moto mabe ezalaka na mabaku, kasi mosala ya moto ya peto ezalaka sembo.
Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
9 Kovanda na songe ya ndako ezali malamu koleka kovanda elongo na mwasi oyo aswanaka-swanaka.
Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
10 Molimo ya moto mabe elingaka kaka makambo mabe; ata moninga na ye penza azwaka ngolu te na miso na ye.
Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
11 Tango bapesaka motioli etumbu, zoba akomaka moto ya bwanya; mpe tango bapesaka malako epai ya moto ya bwanya, azwaka solo boyebi.
Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
12 Nzambe ya sembo atalaka na bokebi makambo oyo esalemaka kati na bandako ya bato mabe, mpe akweyisaka bango kati na pasi.
Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
13 Soki moto akangi matoyi na ye mpo na koboya koyoka koganga ya mobola, ye mpe bakoyanola ye te tango akoganga.
A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
14 Likabo oyo bapesi na nkuku ekitisaka kanda, mpe kado oyo batie na tolo ekitisaka kanda makasi.
A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
15 Ezali esengo mpo na moyengebene kosambisa makambo na sembo, kasi yango ezali pasi makasi mpo na bato oyo basalaka mabe.
Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
16 Moto oyo abungi nzela ya bwanya akovanda kati na lisanga ya bakufi.
Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
17 Moto oyo alingaka biyenga akokoma mobola; moto oyo alingaka masanga ya vino mpe mafuta akotikala kokoma mozwi te.
Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
18 Moto mabe azalaka lokola motuya oyo bafutaka mpo na kosikola moto ya sembo; moto ya sembo te azalaka lokola motuya oyo bafutaka mpo na kosikola moto ya alima.
Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
19 Kovanda kati na esobe ezali malamu koleka kovanda esika moko na mwasi oyo aswanaka-swanaka mpe asilikaka-silikaka.
Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
20 Bilei ya kitoko mpe mafuta ezalaka kati na ndako ya moto ya bwanya, kasi moto oyo azangi mayele abebisaka yango.
Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
21 Moto oyo alukaka bosembo mpe bolingo akozwa bomoi, bomengo mpe lokumu.
A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
22 Moto ya bwanya abundisaka engumba ya bato ya makasi, mpe akweyisaka bandako ya makasi oyo bato batielaka mitema.
A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
23 Moto oyo abatelaka monoko mpe lolemo na ye abatelaka molimo na ye na pasi.
A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
24 Kombo ya moto ya lofundu mpe ya lolendo ezali: « Motioli. » Asalaka makambo na lolendo oyo eleka ndelo.
A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
25 Baposa ya moto ya goyigoyi ekoboma ye, pamba te maboko na ye eboyaka kosala.
A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
26 Mokolo mobimba, akufaka na ye kaka na baposa makasi; kasi moto ya sembo apesaka na kobomba te.
Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
27 Mbeka ya moto mabe ezalaka nkele; ezalaka nkele koleka soki amemi yango na makanisi mabe.
Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
28 Motatoli ya lokuta akokufa, kasi moto oyo ayokaka akoloba tango nyonso.
A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
29 Moto mabe akangaka elongi na ye, kasi moto ya sembo alendisaka nzela na ye.
Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
30 Liboso na Yawe, bwanya moko te, mayele moko te mpe toli moko te ekoki kolonga.
Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
31 Mpunda ebongisama mpo na mokolo ya bitumba, kasi elonga ewutaka na Yawe.
Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!