Masese 20
1 Vino elobisaka bato maloba ya soni, masanga ya makasi ememaka mobulu; moto nyonso oyo amipesaka na yango akotikala te kokoma moto ya bwanya.
A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
2 Somo oyo mokonzi apesaka ezali lokola koganga ya nkosi; moto oyo apesaka ye kanda amilukelaka ye moko pasi.
Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
3 Koboya koswana epesaka moto lokumu, kasi moto oyo azangi mayele amipesaka na yango.
Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
4 Moto ya goyigoyi asalaka bilanga te likolo ya kobanga malili; boye na tango ya kobuka mbuma, alukaka mpe kobuka, kasi akozwa eloko te.
A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
5 Makanisi ya motema ya moto ezalaka lokola ebale ya mozindo, moto ya mayele alukaka kotoka kati na yango.
Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
6 Bato ebele batatolaka bolamu na bango, kasi nani akomona moto ya sembo?
A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
7 Moyengebene atambolaka na bosembo na ye; boye sima na ye, bana na ye bakozala bato ya esengo.
A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
8 Soki mokonzi avandi na kiti mpo na kosambisa, miso na ye ebenganaka mabe nyonso.
A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
9 Nani akoki koloba: « Nabatelaka motema na ngai peto, nazali peto, nazali na masumu te? »
Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
10 Kilo mibale mpe bimekelo mibale, nyonso ezali nkele na miso ya Yawe.
A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
11 Bayebaka elenge mobali na nzela ya misala na ye, soki ezaleli na ye ezali peto mpe sembo.
Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
12 Ezala litoyi oyo eyokaka to liso oyo emonaka, ezali Yawe nde asalaki nyonso mibale.
A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
13 Kolingaka pongi te, noki te okokoma mobola; sala ete miso na yo ezalaka ya kofungwama, mpe okozanga te bilei ya kobomba.
Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
14 Moto oyo asombaka biloko alobaka: « Biloko oyo ezali mabe! Ezali malamu te! » Kasi soki akei, atombolaka mapeka mpo na biloko oyo azwi.
Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15 Wolo mpe babiju ezalaka na yango ebele, kasi bibebu oyo ebimisaka boyebi eleki na motuya.
Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
16 Kamata elamba ya moto oyo alapi ndayi mpo na niongo ya moto mosusu; bomba yango lokola ndanga soki alapi ndayi mpo na mwasi mopaya.
Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
17 Bilei oyo ezwami na nzela ya lokuta ezalaka elengi na monoko ya moto, kasi, na sima, monoko na ye etondaka na zelo.
Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
18 Soki ozali kosala mabongisi, tunaka toli; mpe soki olingi kobunda bitumba, zala na ekenge mpe na mayele.
A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
19 Moto ya bilobaloba abimisaka basekele; yango wana kima bato oyo balobaka mingi.
Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
20 Moto oyo alakelaka tata to mama na ye mabe, mwinda na ye ekokufa kati na molili.
A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
21 Bomengo oyo moto azwi noki-noki na ebandeli ekopambolama te na suka.
A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
22 Kolobaka te: « Nakozongisa mabe na mabe oyo basali ngai! » Kasi talela Yawe, mpe akobikisa yo.
Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
23 Kilo oyo ekesana na kilo mosusu ezalaka nkele na miso ya Yawe, mpe emekelo kilo ya lokuta ezalaka eloko ya malamu te.
Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
24 Ezali Yawe nde atambolisaka matambe ya moto; bongo ndenge nini moto akoki kososola ye moko nzela na ye?
Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
25 Ezali motambo mpo na moto koloba na lombangu: « Eloko oyo ebulisami mpo na Yawe, » mpe kokanisa sima na ye kolapa ndayi.
Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
26 Mokonzi ya bwanya abenganaka bato mabe mpe azangaka te kopesa bango etumbu.
Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
27 Molimo ya moto ezali mwinda oyo Yawe apesi ye; esosolaka bozindo nyonso ya motema ya moto.
Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
28 Bolamu mpe solo ebatelaka mokonzi; alendisaka bokonzi na ye na nzela ya bolamu.
A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
29 Makasi ezali biju ya bilenge, mpe suki ya pembe ezali lokumu ya mibange.
Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
30 Bapota elongolaka mabe, mpe bafimbu esukolaka bozindo ya molimo ya moto.
A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.
