Masese 20
1 Vino elobisaka bato maloba ya soni, masanga ya makasi ememaka mobulu; moto nyonso oyo amipesaka na yango akotikala te kokoma moto ya bwanya.
Csúfoló a bor, zajongó a részegítő ital; és bárki megmámorodik benne, nem lesz bölcs.
2 Somo oyo mokonzi apesaka ezali lokola koganga ya nkosi; moto oyo apesaka ye kanda amilukelaka ye moko pasi.
Mint fiatal oroszlán ordítása, olyan a király ijesztése, a ki magára haragítja, lelke ellen vét.
3 Koboya koswana epesaka moto lokumu, kasi moto oyo azangi mayele amipesaka na yango.
Dicsősége a férfiúnak elállni a pörtől, de minden oktalan kitör.
4 Moto ya goyigoyi asalaka bilanga te likolo ya kobanga malili; boye na tango ya kobuka mbuma, alukaka mpe kobuka, kasi akozwa eloko te.
Ősztől kezdve nem szánt a rest, majd kér aratáskor, de nincs.
5 Makanisi ya motema ya moto ezalaka lokola ebale ya mozindo, moto ya mayele alukaka kotoka kati na yango.
Mélységes víz a tanács az ember szívében, de az értelem embere merít belőle.
6 Bato ebele batatolaka bolamu na bango, kasi nani akomona moto ya sembo?
A legtöbb ember – kiki hirdeti szeretetét, de hűséges embert ki talál?
7 Moyengebene atambolaka na bosembo na ye; boye sima na ye, bana na ye bakozala bato ya esengo.
Gáncstalanságában jár az igaz, boldogok a fiai ő utána.
8 Soki mokonzi avandi na kiti mpo na kosambisa, miso na ye ebenganaka mabe nyonso.
A király, ki az ítélet trónján ül, szemeivel szór szét minden rosszat.
9 Nani akoki koloba: « Nabatelaka motema na ngai peto, nazali peto, nazali na masumu te? »
Ki mondhatja: megtisztítottam szívemet, tiszta lettem vétkemtől;
10 Kilo mibale mpe bimekelo mibale, nyonso ezali nkele na miso ya Yawe.
Kétféle súlykő, kétféle mérő; az Örökkévaló utálata mindakettő.
11 Bayebaka elenge mobali na nzela ya misala na ye, soki ezaleli na ye ezali peto mpe sembo.
Cselekedeteiben megismerszik a fiú is, vajon tiszta s vajon egyenes-e a míve.
12 Ezala litoyi oyo eyokaka to liso oyo emonaka, ezali Yawe nde asalaki nyonso mibale.
Halló fül és látó szem, az Örökkévaló teremtette mind a kettőt.
13 Kolingaka pongi te, noki te okokoma mobola; sala ete miso na yo ezalaka ya kofungwama, mpe okozanga te bilei ya kobomba.
Ne szeresd az alvást, nehogy elszegényedjél, nyisd ki szemeidet, lakjál jól kenyérrel.
14 Moto oyo asombaka biloko alobaka: « Biloko oyo ezali mabe! Ezali malamu te! » Kasi soki akei, atombolaka mapeka mpo na biloko oyo azwi.
Rossz, rossz! mondja a vevő, s midőn elmegy, akkor dicsekszik.
15 Wolo mpe babiju ezalaka na yango ebele, kasi bibebu oyo ebimisaka boyebi eleki na motuya.
Van arany és korál bőven, de drága ékszer a tudás ajkai.
16 Kamata elamba ya moto oyo alapi ndayi mpo na niongo ya moto mosusu; bomba yango lokola ndanga soki alapi ndayi mpo na mwasi mopaya.
Vedd el ruháját, mert másért kezeskedett, és idegen nő miatt zálogold őt meg.
17 Bilei oyo ezwami na nzela ya lokuta ezalaka elengi na monoko ya moto, kasi, na sima, monoko na ye etondaka na zelo.
Kellemes az embernek a hazugság kenyere, de azután kaviccsal telik meg a szája.
18 Soki ozali kosala mabongisi, tunaka toli; mpe soki olingi kobunda bitumba, zala na ekenge mpe na mayele.
Gondolatok tanács által szilárdulnak meg, és útmutatásokkal viselj háborút.
19 Moto ya bilobaloba abimisaka basekele; yango wana kima bato oyo balobaka mingi.
Feltárja a titkot, ki mint rágalmazó jár, és csacskaajkúval ne állj össze.
20 Moto oyo alakelaka tata to mama na ye mabe, mwinda na ye ekokufa kati na molili.
A ki átkozza atyját és anyját, annak mécsese kialszik sötétség homályában.
21 Bomengo oyo moto azwi noki-noki na ebandeli ekopambolama te na suka.
Kezdetben hamarkodva szerzett birtok – annak vége nem lesz áldott.
22 Kolobaka te: « Nakozongisa mabe na mabe oyo basali ngai! » Kasi talela Yawe, mpe akobikisa yo.
Ne mondd: Hadd fizetek rosszal; remélj az Örökkévalóhoz, s majd megsegít téged.
23 Kilo oyo ekesana na kilo mosusu ezalaka nkele na miso ya Yawe, mpe emekelo kilo ya lokuta ezalaka eloko ya malamu te.
Utálata az Örökkévalónak kétféle súlykő, és csalárd mérleg nem jó.
24 Ezali Yawe nde atambolisaka matambe ya moto; bongo ndenge nini moto akoki kososola ye moko nzela na ye?
Az Örökkévalótól valók a férfi léptei, s az ember – miképp értheti az utját?
25 Ezali motambo mpo na moto koloba na lombangu: « Eloko oyo ebulisami mpo na Yawe, » mpe kokanisa sima na ye kolapa ndayi.
Tőr az embernek hirtelen kiejteni: szentség! és azután fontolgatni a fogadalmakat.
26 Mokonzi ya bwanya abenganaka bato mabe mpe azangaka te kopesa bango etumbu.
A gonoszokat szétszórja a bölcs király, és rájuk fordította a kereket.
27 Molimo ya moto ezali mwinda oyo Yawe apesi ye; esosolaka bozindo nyonso ya motema ya moto.
Mécsese az Örökkévalónak az ember lelke, átkutatja mind a testnek kamaráit.
28 Bolamu mpe solo ebatelaka mokonzi; alendisaka bokonzi na ye na nzela ya bolamu.
Szeretet és hűség megóvják a királyt, és szeretettel támasztja trónját.
29 Makasi ezali biju ya bilenge, mpe suki ya pembe ezali lokumu ya mibange.
Az ifjak ékessége erejök, s az öregek dísze az ősz haj.
30 Bapota elongolaka mabe, mpe bafimbu esukolaka bozindo ya molimo ya moto.
Ütésnek kelevénye kenőcs a rosszra s a verések a test kamaráiba hatolnak.
