< Masese 15 >
1 Eyano ya kimia ekimisaka kanda, kasi maloba oyo ezokisaka ebakisaka kanda.
Gyöngéd felelet elfordítja az indulatot, de bántó szó haragot kelt.
2 Lolemo ya moto ya bwanya ekomisaka boyebi elengi, kasi monoko ya bato oyo bazangi mayele ebimisaka bozoba.
A bölcsek nyelve jó tudást ad és a balgák szája oktalanságot bugyogtat.
3 Miso na Yawe ezalaka bisika nyonso mpo na kotala bato mabe mpe bato ya malamu.
Minden helyen vannak az Örökkévaló szemei, szemlélve a rosszakat és jókat.
4 Maloba ya kimia ezali lokola nzete ya bomoi, kasi maloba ya botomboki ezokisaka motema.
A nyelv szelídsége életnek fája, de ferdeség benne romlás a lélekben.
5 Moto oyo azangi mayele atiolaka mateya ya tata na ye, kasi moto oyo andimaka pamela akokoma mayele.
Az oktalan megveti atyjának oktatását, de a ki a feddést megőrzi, okossá lesz.
6 Ezalaka na bomengo ebele kati na ndako ya moyengebene, kasi lifuti ya moto mabe ememaka pasi.
Az igaznak házában nagy készlet van, de a gonosznak jövedelmében zavarodás.
7 Bibebu ya moto ya bwanya esopaka boyebi, kasi ezali bongo te na motema ya zoba.
A bölcsek ajkai szórják a tudást, de a balgák szíve helytelen.
8 Mbeka ya moto mabe ezalaka nkele na miso ya Yawe, kasi libondeli ya moto ya sembo esepelisaka Ye.
A gonoszok áldozata utálata az Örökkévalónak, de az egyenesek imádsága kedvére van.
9 Nzela ya moto mabe ezalaka nkele na miso ya Yawe, kasi alingaka moto oyo alandaka nzela ya sembo.
Az Örökkévaló utálata a gonosznak útja, de az igazságra törekvőt szereti.
10 Moto oyo abimaka libanda ya nzela ya sembo akozwa pamela ya makasi; moto oyo aboyaka pamela akokufa.
Súlyos fenyítés jut annak, ki az utat elhagyja, a ki a feddést gyűlöli, meghal.
11 Ndenge mboka ya bakufi mpe mokili ya mozindo ezali penza polele liboso ya Yawe, ndenge wana mpe mitema ya bana ya bato ezali polele liboso na Ye. (Sheol )
Alvilág és enyészet az Örökkévaló előtt vannak, hát még az ember fiainak szívei. (Sheol )
12 Moto ya moto makasi alingaka te moto oyo apamelaka ye, yango wana akendaka te epai ya bato ya bwanya.
Nem szereti a csúfoló, hogy feddik őt: bölcsekhez el nem jár.
13 Motema ya esengo engengisaka elongi, kasi motema ya mawa elembisaka molimo.
Örvendő szív derültté teszi az arczot, de a szív fájdalmában levert a lélek.
14 Motema ya moto ya mayele elukaka boyebi, kasi monoko ya zoba ebimisaka kaka bozoba.
Értelmes szív tudást keres, de a balgák szája oktalanságot követ.
15 Mikolo nyonso ezalaka mabe mpo na moto oyo azali na pasi, kasi bomoi ya moto oyo azali na esengo ezalaka tango nyonso na feti.
A szegénynek napjai mind szomorúak, de a vidám szívű – állandó lakoma.
16 Kozala na eloko moko kati na kotosa Yawe ezali malamu koleka kozala na bomengo mingi kati na komitungisa.
Jobb kevés istenfélelemmel, mint sok kincs és háborúság vele.
17 Kolia ndunda kati na bolingo ezali malamu koleka kolia ngombe ya mafuta kati na koyina.
Jobb egy étel zöldség, a hol szeretet van, mint hizlalt ökör és gyűlölet mellette.
18 Moto oyo atombokaka noki ayeisaka koswana, kasi moto oyo akangaka motema akitisaka koswana.
Az indulatos ember viszályt gerjeszt, de a hosszantűrő lecsendesíti a pörlekedést.
19 Nzela ya moto ya goyigoyi ezalaka lokola banzela mike ya banzube, kasi nzela ya bato ya sembo ezalaka ya kosembolama.
A restnek útja akár a tövis-sövény, de az egyenesek pályája fel van töltve.
20 Mwana ya bwanya asepelisaka tata na ye, kasi moto oyo azangi mayele atiolaka mama na ye.
Bölcs fiú megörvendezteti atyját, s ember, a ki balga, megveti anyját.
21 Bozoba esepelisaka moto oyo azangi mayele, kasi moto ya mayele atambolaka alima na nzela na ye.
Az oktalanság öröm az esztelennek, de az értelem embere egyenesen jár.
22 Mabongisi ekokisamaka te soki bato basangani te mpo na kopesa mayele, kasi ekokisamaka malamu soki bapesi toli bazali ebele.
Meghiúsulnak a gondolatok tanácskozás híján, de ha sok a tanácsadó, megállanak.
23 Kozongisa eyano ya malamu epesaka moto esengo, mpe liloba oyo elobami na tango oyo ekoki ezalaka kitoko.
Öröm jut az embernek szája feleletében, és szó a maga idején – mi jó!
24 Nzela ya bomoi ememaka moto ya bwanya na likolo, mpo na kobatela ye ete akita na mboka ya bakufi te. (Sheol )
Az élet pályája fölfelé megy az eszes számára, azért hogy távozzék az alvilágtól alant. (Sheol )
25 Yawe abukaka ndako ya moto ya lolendo, kasi alendisaka libula ya mwasi oyo akufisa mobali.
A gőgösek házát kiszakítja az Örökkévaló, de fönnállni engedi az özvegynek határát.
26 Makanisi ya moto mabe ezalaka nkele na miso ya Yawe, kasi maloba ya malamu ezalaka peto na miso na Ye.
Az Örökkévaló utálata rossz gondolatok, de tiszták a kedves beszédek.
27 Moto oyo alukaka litomba na nzela ya sembo te amemaka mitungisi na libota na ye, kasi moto oyo aboyaka kanyaka akozala na bomoi.
Megzavarja házát a nyerészkedést űző, de a ki ajándékokat gyűlöl, élni fog.
28 Motema ya moyengebene ekanisaka liboso ya kopesa eyano, kasi monoko ya moto mabe ebimisaka maloba ya mabe.
Az igaznak szíve gondolkozik azon, mit feleljen, de a gonoszok szája bugyogtatja a rosszaságokat.
29 Yawe azalaka mosika ya bato mabe, kasi ayokaka libondeli ya bayengebene.
Távol van az Örökkévaló a gonoszoktól, de az igazak imádságát meghallja.
30 Eloko oyo esepelisaka miso esepelisaka mpe motema; sango malamu elendisaka mikuwa.
A szemek világossága megörvendezteti a szívet, jó hír zsírossá teszi a csontot.
31 Moto oyo ayokaka pamela oyo epesaka bomoi avandaka kati na bato ya bwanya.
Fül, mely hallgat az élet feddésére, bölcsek között fog időzni.
32 Moto oyo asundolaka koyekola atiolaka nde bomoi na ye moko, kasi moto oyo andimaka pamela akomaka mayele.
A ki elveti az oktatást, megveti a lelkét, de a ki feddésre hallgat, észt szerez.
33 Kotosa Yawe ezali eteyelo ya bwanya; komikitisa eyaka liboso ya nkembo.
Istenfélelem oktatás a bölcsességre, és a tisztelet előtt jár az alázatosság.