Matayo 21
1 Wana bazalaki kopusana pene ya Yelusalemi mpe bakomaki pene ya Betifaje, na ngomba ya banzete ya olive, Yesu atindaki bayekoli mibale.
Amikor közeledtek Jeruzsálemhez és Betfagéba, az Olajfák hegyéhez jutottak, akkor elküldött Jézus két tanítványt,
2 Alobaki na bango: — Bokende na mboka oyo ezali liboso na bino; tango kaka bokokota na mboka yango, bokomona ane ya mwasi bakanga na singa, mpe mwana ya ane pembeni na yango; bofungola nyonso mibale mpe bomemela Ngai yango.
és ezt mondta nekik: „Menjetek ebbe a faluba, amely előttetek van, és ott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt a csikóját: oldjátok el, és hozzátok ide nekem.
3 Soki moto moko alobi na bino likambo na tina na yango, bozongisela ye: « Nkolo azali na bosenga na yango. » Mpe, mbala moko, akotika yango kokende.
Ha valaki valamit szól nektek, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rájuk, és rögtön el fogja engedni őket.“
4 Makambo wana nyonso esalemaki mpo ete maloba oyo mosakoli aloba ekokisama:
Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék a próféta mondása, aki így szólt:
5 « Boloba na Siona, mboka kitoko: ‹ Tala, mokonzi na yo azali koya epai na yo, atonda na boboto, avandi na likolo ya ane ya mwasi, na likolo ya mwana ya ane, mwana ya nyama oyo ememaka mikumba. › »
„Mondjátok meg Sion leányának: »Íme, királyod jön hozzád, alázatosan és szamáron ülve, teherhordozó szamárnak csikóján.«“
6 Bayekoli bakendeki mpe basalaki ndenge kaka Yesu atindaki bango.
A tanítványok pedig elmentek, és úgy cselekedtek, amint Jézus parancsolta nekik.
7 Bamemaki ane ya mwasi elongo na mwana ya ane, batandaki bilamba na bango na mikongo na yango; mpe Yesu avandaki na likolo na yango.
Elhozták a szamarat és annak csikóját, felsőruhájukat rájuk terítették, Jézus pedig ráült.
8 Bato ebele batandaki bilamba na bango na nzela; bamosusu bakataki bitape na likolo ya banzete mpe batandaki yango lisusu na nzela.
A sokaság legnagyobb része pedig felsőruháit az útra terítette, mások pedig fákról gallyakat vagdostak, és az útra szórták.
9 Bato oyo bazalaki kotambola liboso ya Yesu mpe ba-oyo bazalaki kolanda sima bazalaki koganga: « Ozana na Mwana na Davidi! Tika ete apambolama, Ye oyo ayei na Kombo ya Nkolo! Ozana na bisika oyo eleki Likolo! »
Az előtte és utána menő sokaság pedig így kiáltott: „Hozsánna a Dávid Fiának!“„Áldott, aki jő az Úrnak nevében!“„Hozsánna a magasságban!“
10 Tango Yesu akotaki kati na Yelusalemi, engumba mobimba eninganaki; bazalaki kotuna: — Oyo lisusu nani?
És amikor bement Jeruzsálembe, felbolydult az egész város, és kérdezték: „Kicsoda ez?“
11 Bato bazalaki kozongisa: — Ezali mosakoli Yesu, moto ya Nazareti ya Galile!
A sokaság pedig ezt mondta: „Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta.“
12 Yesu akotaki kati na lopango ya Tempelo, abenganaki bato nyonso oyo bazalaki koteka mpe kosomba biloko kati na Tempelo; abalolaki bamesa ya bato oyo bazalaki kobongola mbongo mpe bakiti ya ba-oyo bazalaki koteka bibenga.
És bement Jézus az Isten templomába, és kiűzte mindazokat, akik árultak és vásároltak a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatta.
13 Alobaki na bango: — Ekomama: « Ndako na Ngai ekobengama Ndako ya losambo; » kasi bino, bozali kokomisa yango penza nganda ya miyibi!
És ezt mondta nekik: „Meg van írva: »Az én házamat imádság házának mondják: ti pedig latrok barlangjává tettétek.«“
14 Bakufi miso mpe bato oyo batambola tengu-tengu bapusanaki pene na Yesu kati na lopango ya Tempelo, mpe abikisaki bango.
Azután vakok és sánták mentek hozzá a templomban, és meggyógyította őket.
15 Bakonzi ya Banganga-Nzambe mpe balakisi ya Mobeko basilikaki makasi tango bamonaki bikamwa oyo Yesu asalaki mpe ndenge bana bazalaki koganga kati na lopango ya Tempelo: « Ozana na Mwana na Davidi! »
A főpapok és az írástudók pedig látva a csodákat, amelyeket cselekedett, és a gyermekeket, akik a templomban kiáltoztak: „Hozsánna a Dávid Fiának!“– haragra gerjedtek,
16 Balobaki na Yesu: — Ozali koyoka makambo oyo bazali koloba? Yesu azongiselaki bango: — Iyo! Boni, botikala nanu kotanga te: « Wuta na minoko ya bana mike, mpe ya bana oyo bazali nanu komela mabele, ozwaki lokumu na Yo? »
és ezt mondták neki: „Hallod, mit mondanak ezek?“Jézus pedig ezt válaszolta nekik: „Hallom. Sohasem olvastátok: »A gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicsőséget?«“
17 Bongo atikaki bango, abimaki longwa na engumba mpe akendeki na Betani epai wapi alekisaki butu.
Ezután otthagyta őket, kiment a városból Betániába, és ott maradt éjjel.
18 Na tongo-tongo ya mokolo oyo elandaki, wana azalaki kozonga na engumba, ayokaki nzala.
Reggel pedig a városba visszajövet megéhezett.
19 Amonaki nzete moko ya figi pembeni ya nzela, apusanaki pene na yango; kasi amonaki eloko moko te na nzete yango, kaka makasa. Alobaki na nzete yango: — Okobotaka lisusu mbuma te mpo na libela. Mpe kaka na tango wana, nzete ya figi ekawukaki. (aiōn g165)
És meglátott egy fügefát az út mellett, odament hozzá, és nem talált rajta semmit, hanem csak leveleket. Ekkor ezt mondta neki: „Gyümölcs ezután rajtad soha ne teremjen!“És a fügefa azonnal elszáradt. (aiōn g165)
20 Tango bayekoli bamonaki bongo, bakamwaki mingi mpe batunaki: — Ndenge nini nzete ya figi ekawuki kaka boye na mbala moko?
Látták ezt a tanítványok, és csodálkozva mondták: „Hogyan száradt el a fügefa oly hirtelen?“
21 Yesu azongiselaki bango: — Nazali koloba na bino penza ya solo: soki bozali na kondima mpe botie tembe te, bokoki kaka te kosala makambo oyo Ngai nasali na nzete ya figi oyo, kasi bokoki mpe koloba na ngomba wana: « Longwa wana mpe mibwaka na ebale, » yango ekosalema solo.
Jézus pedig ezt felelte nekik: „Bizony mondom néktek, ha van hitetek, és nem kételkedtek, nemcsak azt tehetitek meg, ami ezzel a fügefával történt, hanem ha azt mondjátok e hegynek: Kelj fel, és zuhanj a tengerbe, az is megtörténik.
22 Soki bozali na kondima, bokozwa nyonso oyo bokosenga kati na losambo.
És amit imádságotokban kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.“
23 Yesu akotaki na lopango ya Tempelo; mpe wana azalaki koteya, bakonzi ya Banganga-Nzambe mpe bakambi ya bato bapusanaki pene na Ye. Batunaki: — Na kombo ya bokonzi nini ozali kosala biloko oyo? Nani apesi yo bokonzi yango?
Amikor bement a templomba, odamentek hozzá a főpapok és a nép vénei, amint tanított, és ezt mondták: „Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? És ki adta neked ezt a hatalmat?“
24 Yesu azongiselaki bango: — Ngai mpe, nazali kotuna bino motuna moko. Soki kaka bopesi Ngai eyano, nakoyebisa bino soki na kombo ya bokonzi nini nazali kosala makambo yango.
Jézus ezt felelte nekik: „Én is kérdezek egy dolgot tőletek, amire ha megfeleltek nekem, én is megmondom nektek, milyen hatalommal cselekszem ezeket.
25 Libatisi ya Yoane ewutaki na Nzambe to ewutaki na bato? Bakomaki kokabola makanisi bango na bango: — Soki tolobi: « Ewutaki na Nzambe, » akotuna biso lisusu: « Bongo mpo na nini bondimaki ye te? »
A János keresztsége honnan volt: mennyből vagy emberektől?“Azok pedig így tanakodtak magukban: „Ha azt mondjuk: mennyből, azt mondja majd nekünk: Akkor miért nem hittetek neki?
26 Soki mpe tolobi: « Ewutaki na bato, » wana tosengeli kobanga bato, pamba te bato nyonso bazwaka Yoane lokola mosakoli.
Ha pedig azt mondjuk: emberektől, akkor félünk kell a sokaságtól, mert Jánost mindenki prófétának tartja.“
27 Boye, bazongiselaki Yesu: — Toyebi te! Yesu mpe alobaki na bango: — Ngai mpe, nakoyebisa bino te soki na kombo ya bokonzi nini nazali kosala makambo yango.
Ezért így feleltek Jézusnak: „Nem tudjuk.“Ő pedig ezt mondta nekik: „Én sem mondom meg nektek micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
28 Yesu alobaki na bango lisusu: — Bokanisi nini na tina na lisolo oyo? Moto moko azalaki na bana mibali mibale; akendeki epai ya mwana ya liboso mpe alobaki na ye: « Mwana na ngai, kende lelo kosala na elanga ya vino. »
„De mit gondoltok ti? Volt egy embernek két fia, és odamenve az elsőhöz, ezt mondta: Eredj, fiam, munkálkodj ma a szőlőmben.
29 Mwana azongisaki: « Naboyi. » Kasi sima na mwa tango, abongolaki makanisi mpe akendeki na elanga yango.
Az pedig így felelt: Nem megyek; de azután meggondolta magát, és elment.
30 Tata akendeki epai ya mwana mosusu mpe alobaki na ye kaka ndenge moko. Mwana yango azongisaki: « Malamu, nkolo na ngai, nakeyi! » Kasi akendeki te.
A másikhoz is odamenve, hasonlóképpen szólt. Ő pedig azt felelte: Elmegyek Uram – de nem ment el.
31 Nani kati na bango mibale akokisaki mokano ya tata na ye? Bazongisaki: — Mwana ya liboso. Yesu alobaki na bango: — Nazali koloba na bino penza ya solo: bafutisi mpako mpe basi ya ndumba bakokota na Bokonzi ya Nzambe liboso na bino,
E kettő közül melyik teljesítette az atyja akaratát?“Ezt felelték neki: „Az első.“Jézus ekkor ezt mondta nekik: „Bizony mondom néktek: A vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában.
32 pamba te Yoane ayaki nde epai na bino mpo na kolakisa bino nzela ya bosembo, kasi bondimaki ye te; nzokande, bafutisi mpako mpe basi ya ndumba bandimaki ye. Atako bomonaki yango na miso na bino, kasi bobongolaki kaka mitema te mpe bondimaki ye kaka te.
Mert eljött hozzátok János, az igazság útján, és nem hittetek neki, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek neki. Ti pedig, akik ezt láttátok, azután sem tértetek meg, és nem hittetek neki.“
33 Boyoka lisese mosusu: Moto moko alonaki elanga ya vino, atongaki lopango zingazinga na yango, atimolaki ekamolelo bambuma ya vino mpe atongaki ndako molayi ya bakengeli. Sima, apesaki elanga yango na maboko ya basali mpo ete bakoma kofutela yango, mpe akendeki na mobembo.
Hallgassatok meg egy másik példázatot: „Volt egy gazda, aki szőlőt ültetett, azt gyepűvel körülvette, sajtót ásott le benne, és tornyot épített, kiadta munkásoknak, és elutazott.
34 Tango eleko ya kobuka bambuma ekomaki pene, atindaki basali na ye epai ya bafuteli elanga, mpo ete bakende kokongola bambuma na ye;
Amikor pedig a szüret ideje elérkezett, elküldte szolgáit a munkásokhoz, hogy vegyék át a termést.
35 kasi bafuteli elanga bakangaki basali yango; babetaki moko, babomaki mosusu, mpe babambaki oyo ya misato mabanga.
A munkások megfogták a szolgáit, az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat pedig megkövezték.
36 Atindaki basali mosusu ebele koleka ba-oyo ya liboso; kasi bafuteli elanga basalaki bango ndenge kaka basalaki ba-oyo ya liboso.
Ismét küldött más szolgákat, többet, mint az előbb, és azokkal is úgy cselekedtek.
37 Na suka, atindelaki bango mwana na ye ya mobali mpe amilobelaki: « Solo, bakotosa mwana na ngai! »
Utoljára pedig elküldte saját fiát, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
38 Kasi tango bafuteli elanga bamonaki mwana yango, balobanaki bango na bango: « Tala mokitani ya libula ya elanga! Boya, toboma ye mpo ete libula ya elanga ekoma ya biso! »
De a munkások meglátták a fiút, és azt mondták maguk közt: Ez az örökös. Gyertek, öljük meg, és foglaljuk el az örökségét.
39 Bakangaki ye, babwakaki ye na libanda ya elanga ya vino mpe babomaki ye.
És megfogták őt, kivetették a szőlőből, és megölték.
40 Tango nkolo elanga ya vino akoya, akosala bafuteli elanga wana nini?
Amikor azért megjön a szőlőnek ura, vajon mit tesz ezekkel a munkásokkal?“
41 Bazongisaki: — Akobomisa bato mabe wana na kufa moko ya somo penza, akopesa elanga yango ya vino na maboko ya bafuteli mosusu oyo bakobanda kofutaka ye ndambo na ye ya bambuma, na eleko oyo babukaka yango.
Ezt felelték neki: „Mivel gonoszok, gonoszul elveszti őket, a szőlőt pedig kiadja más munkásoknak, akik idejében odaadják majd neki a termést.“
42 Yesu alobaki na bango: — Nanu botanga te kati na Makomi: « Libanga oyo batongi ndako babwakaki ekomi libanga ya songe ya ndako, mpe esimbi ndako mobimba? Nkolo asalaki bongo, mpe ezali penza likambo ya kokamwa na miso na biso. »
Erre Jézus ezt kérdezte tőlük: „Sohasem olvastátok az Írásokban: »Amelyik követ az építők megvetettek, az lett a szegletkő, az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt«?
43 Yango wana, nazali koyebisa bino ete Bokonzi ya Nzambe ekolongolama kati na bino mpo ete epesama na bato oyo bakokoka kolakisa misala na yango. [
Ezért mondom nektek, hogy elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét.
44 Moto oyo akokweya na likolo ya libanga yango akobukana ndambo na ndambo; kasi moto oyo libanga yango ekokweyela, ekopanza ye.]
És aki erre a kőre esik, szétzúzza magát, akire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.“
45 Sima na bango koyoka masese na Ye, bakonzi ya Banganga-Nzambe mpe Bafarizeo basosolaki ete Yesu azalaki koloba na tina na bango.
Amikor a papok és a farizeusok hallották példázatait, megértették, hogy róluk beszél.
46 Bazalaki koluka nzela ya kokanga Ye, kasi babangaki bato, pamba te bango nyonso bazalaki kozwa Yesu lokola mosakoli.
És amikor el akarták őt fogni, megrémültek a sokaságtól, mivel prófétának tartották őt.
