Luka 4
1 Yesu atondisamaki na Molimo Mosantu, alongwaki na Yordani, mpe Molimo amemaki Ye kati na esobe
Jézus Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól, és a Lélek indítására a pusztában volt
2 epai wapi Satana amekaki Ye mikolo tuku minei. Na mikolo wana, alia eloko moko te; mpe tango mikolo yango elekaki, ayokaki nzala.
negyven napig, miközben kísértette az ördög. Nem evett semmit azokban a napokban, de amikor azok elmúltak, megéhezett.
3 Satana alobaki na Ye: — Soki ya solo ozali penza Mwana na Nzambe, loba na libanga ete ebongwana lipa.
És az ördög ezt mondta neki: „Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy változzék kenyérré.“
4 Yesu azongiselaki ye: — Ekomama: « Moto akobika na lipa kaka te. »
Jézus így válaszolt neki: „Meg van írva, hogy »nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Istennek minden igéjével.«“
5 Satana amemaki Yesu na esika moko ya likolo makasi, alakisaki Ye mbala moko bokonzi nyonso ya mokili.
Majd felvitte őt az ördög egy nagy, magas hegyre, megmutatta neki egy szempillantás alatt a föld minden országát,
6 Satana alobaki na Yesu: — Nakopesa yo bokonzi oyo nyonso mpe nkembo na yango, pamba te epesamela ngai, mpe nakoki kopesa yango na moto nyonso oyo nalingi.
és ezt mondta neki: „Neked adom mindezt a hatalmat és ezek dicsőségét, mert nekem adatott, és annak adom, akinek akarom.
7 Soki kaka ogumbameli ngai, nyonso ekokoma ya yo.
Azért, ha engem imádsz, mindez a tied lesz.“
8 Yesu azongiselaki ye: — Ekomama: « Okogumbamelaka kaka Yawe, Nzambe na yo, mpe okosambelaka kaka Ye. »
Jézus így válaszolt neki: „Távozz tőlem, sátán! Meg van írva: »Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!«“
9 Bongo Satana amemaki Ye na Yelusalemi, atelemisaki Ye na songe ya Tempelo mpe alobaki na Ye: — Soki ozali penza Mwana na Nzambe, mibwaka na se;
Aztán Jeruzsálembe vitte őt, és a templom párkányára állította, és ezt mondta neki: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magad innen,
10 pamba te ekomama: « Akopesa mitindo na ba-anjelu na Ye na tina na yo mpo ete babatela Yo malamu.
mert meg van írva: »Az ő angyalainak megparancsolta, hogy őrizzenek téged,
11 Mpe bakomema Yo na maboko na bango mpo ete lokolo na Yo etutana na libanga te. »
és tenyerükön hordozzanak, hogy kőbe ne üsd lábadat.«“
12 Yesu azongisaki: — Ekomama: « Okomeka te Yawe, Nzambe na yo. »
Jézus így válaszolt neki: „Megmondatott: »Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!«“
13 Tango Satana asilisaki komeka Yesu na lolenge nyonso, akendeki mosika na Ye kino na mokolo oyo ekatama.
Amikor az ördög minden kísértést elvégzett, eltávozott tőle egy időre.
14 Yesu azongaki na Galile, atonda na nguya ya Molimo; mpe basango na tina na Ye epanzanaki kati na etuka wana mobimba.
Jézus visszatért a Lélek erejével Galileába, és híre ment az egész környéken.
15 Azalaki koteya kati na bandako na bango ya mayangani, mpe bato nyonso bazalaki kokumisa Ye.
Tanított a zsinagógáikban, és mindenki dicsőítette.
16 Akendeki na Nazareti epai wapi akolaki; mpe na mokolo ya Saba, akotaki na ndako ya mayangani, ndenge ezalaki momesano na ye. Atelemaki mpo na kotanga,
Amikor Názáretbe ment, ahol felnevelkedett, szokása szerint szombatnapon a zsinagógába ment, és felállt felolvasni.
17 mpe bapesaki Ye buku ya mosakoli Ezayi. Afungolaki yango mpe amonaki esika epai wapi bakoma:
Ézsaiás próféta könyvét adták neki, és amikor kinyitotta a könyvet, felkereste azt a helyet, ahol ez volt megírva:
18 « Molimo ya Nkolo azali likolo na Ngai, pamba te apakoli Ngai mafuta mpo na kosakola Sango Malamu epai ya babola; atindi Ngai kosakola bonsomi epai ya bakangami, koyebisa bakufi miso ete bakomona lisusu, kokangola bato oyo bazali konyokwama
„Az Úr Lelke van rajtam, mert felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem, elküldött, hogy a megtört szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek, és a vakoknak szemük megnyílását, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat,
19 mpe kosakola mobu ya ngolu ya Nkolo. »
hogy hirdessem az Úr kedves esztendejét!“
20 Bongo akangaki buku yango, azongisaki yango epai ya mosali ya ndako ya mayangani mpe avandaki. Miso ya bato nyonso kati na ndako ya mayangani ekomaki kotala Ye.
És behajtva a könyvet, visszaadta a szolgának, és leült. A zsinagógában mindenkinek a szeme rajta függött.
21 Bongo akomaki koloba na bango: — Makomi oyo bowuti koyoka ekokisami lelo!
Ő pedig így szólt hozzájuk: „Ma teljesedett be ez az Írás fületek hallatára!“
22 Bato nyonso balobaki makambo ya malamu na tina na Ye mpe bakamwaki mingi maloba ya ngolu oyo ezalaki kobima na monoko na Ye; bakomaki komituna: — Boni, Ye azali mwana ya Jozefi te?
És mindnyájan bizonyságot tettek róla, és álmélkodtak a kegyelem igéin, amelyek ajkáról fakadtak, és ezt mondták: „Nem József fia ez?“
23 Yesu alobaki na bango: — Nayebi malamu ete bokoloba na Ngai lisese oyo: « Monganga, mibikisa yo moko! » Mpe bokoloba na Ngai: « Sala mpe awa, kati na engumba na Yo, makambo oyo toyokaki ete osalaki yango kati na Kapernawumi! »
Ő ezt mondta nekik: „Bizonyára azt a közmondást mondjátok nekem: Orvos, gyógyítsd meg magad! Amit hallottunk, hogy Kapernaumban történt, itt a te házadban is cselekedd meg!“
24 Abakisaki: — Nazali koloba na bino penza ya solo: « Mosakoli moko te andimamaka kati na ekolo na ye.
Majd így folytatta: „Bizony mondom nektek, hogy egy próféta sem elfogadott a maga hazájában.
25 Nazali koloba na bino penza ya solo: ezalaki na basi ebele bakufisa mibali kati na Isalaele, na tango ya Eliya, tango likolo ekangamaki mibu misato mpe basanza motoba, mpe nzala makasi ezalaki kati na ekolo mobimba.
Igazán mondom nektek: Illés idejében sok özvegyasszony volt Izraelben, amikor az ég három esztendeig és hat hónapig be volt zárva, úgyhogy az egész tartományban nagy éhség volt,
26 Nzokande, Eliya atindamaki te epai ya moko kati na bango, kasi atindamaki kaka epai ya mwasi moko akufisa mobali mpe azalaki kovanda na mboka Sarepita, kati na ekolo Sidoni.
és közülük senkihez sem küldetett Illés, csak a szidóni Sareptába az özvegyasszonyhoz.
27 Mpe na tango ya mosakoli Elize, bato na maba bazalaki ebele kati na Isalaele, kasi moko te kati na bango apetolamaki, longola kaka Namani, moto ya Siri. »
Elizeus próféta idejében sok bélpoklos volt Izraelben, de azok közül egy sem tisztult meg, csak a szír Naamán.“
28 Bato nyonso oyo bazalaki kati na ndako ya mayangani basilikaki makasi tango bayokaki bongo;
Ennek hallatán harag töltött el mindenkit a zsinagógában.
29 batelemaki, bakumbaki Yesu na libanda ya engumba, mpe bamemaki Ye kino na songe ya ngomba epai wapi batongaki engumba na bango, mpo ete babwaka Ye na se.
Felkeltek, kiűzték őt a városon kívül, és annak a hegynek a szélére vitték, amelyen az ő városuk épült, hogy onnan letaszítsák.
30 Kasi Yesu alekaki na kati-kati na bango mpe akobaki mobembo na Ye.
Ő azonban átment közöttük, és eltávozott.
31 Bongo Yesu akendeki na Kapernawumi, engumba ya Galile, mpe ateyaki kuna bato na mokolo ya Saba.
Elment Kapernaumba, Galilea városába, és tanította őket szombatnapon.
32 Bakamwaki makasi malakisi na Ye, pamba te maloba na Ye ezalaki na bokonzi.
Azok csodálkoztak a tanításán, mert szavának hatalma volt.
33 Kati na ndako ya mayangani, ezalaki na mobali moko oyo azalaki na se ya bokonzi ya molimo mabe. Agangaki na mongongo makasi:
A zsinagógában pedig volt egy tisztátalan ördögi lélektől megszállt ember, aki fennhangon így kiáltott:
34 — Ah Yesu ya Nazareti, likambo nini kati na biso na Yo? Oyei mpo na kobebisa biso? Nayebi nani oyo Yo ozali: Mosantu ya Nzambe!
„Mi közünk hozzád názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket. Ismerlek téged, hogy ki vagy: az Isten Szentje!“
35 Yesu atelemelaki molimo mabe yango mpe apesaki yango mitindo: — Kanga monoko na yo! Bima kati na moto oyo! Molimo mabe ebwakaki moto yango na mabele, liboso ya bato nyonso, ebimaki kati na ye mpe esalaki ye ata mabe moko te.
Jézus rászólt: „Némulj meg, és menj ki belőle!“És az ördög középre vetette, kiment belőle, és nem ártott neki semmit.
36 Bato nyonso bakamwaki mpe bakomaki kotunana: — Oyo ezali lisusu maloba nini! Azali kopesa mitindo epai ya milimo mabe, na bokonzi mpe na nguya nyonso, mpe yango ezali kobima!
Mindnyájukat félelem szállta meg, és így szóltak egymáshoz: „Milyen beszéd ez, hogy hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok kimennek?“
37 Mpe sango na tina na Yesu epanzanaki na bamboka ya etuka mobimba.
És elterjedt a híre mindenütt a környéken.
38 Yesu abimaki na ndako ya mayangani mpe akendeki na ndako ya Simona. Mama-bokilo ya Simona azalaki kobela fievele makasi. Basengaki na Yesu ete abikisa ye.
A zsinagógából eltávozva Simon házába ment. Simon anyósa pedig nagy lázban feküdt, és szóltak neki érdekében.
39 Yesu agumbamaki pembeni na ye, apesaki mitindo na fievele, mpe fievele esilaki. Kaka na tango yango, mama-bokilo ya Simona atelemaki mpe akomaki kobongisela bango bilei.
Jézus mellé állt, ráparancsolt a lázra, és az elhagyta őt. Ő pedig azonnal felkelt, és szolgált nekik.
40 Na pokwa, bato nyonso oyo bazalaki na babeli ya bokono ya ndenge na ndenge bamemaki bango epai ya Yesu. Yesu atielaki moko na moko kati na bango maboko mpe abikisaki bango.
Napnyugtakor mindenki hozzá vitte különféle bajban szenvedő betegét, ő pedig mindegyikre rátette kezét, meggyógyította őket.
41 Milimo mabe mpe ebimaki kati na bato ebele na koganga: « Ozali solo Mwana na Nzambe! » Kasi Yesu apesaki yango mitindo ete eloba te, pamba te eyebaki ete Yesu azali Klisto.
Sokakból ördögök is kimentek, és ezt kiáltozták: „Te vagy a Krisztus, az Isten Fia!“De ő rájuk parancsolt, nem engedte őket szólni, mivel tudták, hogy ő a Krisztus.
42 Tango tongo etanaki, Yesu abimaki na ndako yango mpe akendeki na esika moko epai wapi azalaki kaka Ye moko. Ebele ya bato bazalaki koluka Ye; mpe tango bakomaki na esika oyo azalaki, bamekaki kokangama na Ye mpe kopekisa Ye kotika bango.
Napfölkeltekor elindult, és egy puszta helyre ment. De a sokaság megkereste őt, hozzá mentek, marasztalták, hogy ne menjen el tőlük.
43 Kasi Yesu alobaki na bango: — Nasengeli mpe kosakola Sango Malamu ya Bokonzi ya Nzambe epai ya bingumba mosusu, pamba te ezali mpo na yango nde Nzambe atindaki Ngai.
Ő pedig ezt mondta nekik: „Más városokban is hirdetnem kell Isten országát, mert ez a küldetésem.“
44 Mpe Yesu akobaki koteya kati na bandako ya mayangani ya Yuda.
És prédikált Galilea zsinagógáiban.
