Yobo 41
1 Boni, okoki koloba ngando na ndobo? Okoki kokanga lolemo na yango na singa?
Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?
2 Okoki kokanga yango singa ya kekele na zolo? Okoki kotobola mbanga na yango na ndobo?
Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é?
3 Boni, ekobondela yo mingi? Ekoloba na yo maloba ya boboto?
Vajjon járul-é elődbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?
4 Ekoki kosala boyokani elongo na yo mpo ete ekoma mowumbu na yo mpo na libela?
Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd őt örökös szolgádul?
5 Okoki kosakana na yango lokola ndeke? Okoki kokanga yango na singa mpo na kosepelisa bana na yo ya basi?
Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é?
6 Boni, lisanga ya balobi mbisi bakoki kosala na yango mombongo? Bakoki kokabola yango epai ya bateki?
Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt?
7 Okoki kotobola mokongo na yango na makonga? Okoki kotobola moto na yango na ndobo oyo bakangelaka bambisi?
Tele rakhatod-é nyársakkal a bőrét, avagy szigonynyal a fejét?
8 Tia loboko na yo na likolo na yango: soki okanisi etumba oyo okutani na yango, okozongela lisusu te kotia loboko na yo na likolo na yango.
Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed.
9 Liboso ya ngando yango, elikya nyonso ya kolonga ekomaka pamba; soki kaka omoni yango, okweyi na somo.
Ímé, az ő reménykedése csalárd; puszta látása is halálra ijeszt!
10 Moto moko te ya tembe akoki kotungisa yango; boye nani akoki kotelemela ngai?
Nincs oly merész, a ki őt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe?
11 Nani adefisaki ngai eloko mpo ete nafuta niongo na ye? Nyonso oyo ezali na se ya Lola ezali ya ngai.
Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém!
12 Nakoki kokanga monoko te mpo na kozanga kolobela biteni na yango ya nzoto, makasi na yango mpe kitoko ya nzoto na yango.
Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét.
13 Nani asila kolongola ngando poso na yango ya nzoto? Nani asila kokatisa kati-kati ya milongo mibale ya minu na yango?
Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be?
14 Nani asila kofungola bibebu ya monoko na yango? Minu na yango etonda na somo.
Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület lakik!
15 Mokongo na yango esalema na milongo mibale ya nguba, ekangama elongo na ezipelo ya mabanga.
Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva mintegy szorító pecséttel.
16 Ekangama moko na mosusu, mpe mopepe ekoki koleka kati na yango te.
Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegő se megy.
17 Ekangama moko na mosusu, esimbama elongo mpe ekoki kokabwana te.
Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok.
18 Soki ekosoli, zolo na yango ekobimisa pole; mbuma ya miso na yango ezali lokola moyi ya tongo.
Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái.
19 Moto makasi mpe moto mike-mike ebimaka na monoko na yango.
A szájából szövétnekek jőnek ki, és tüzes szikrák omlanak ki.
20 Milinga ebimaka na zolo na yango lokola na mbeki oyo ezali kotoka to lokola nzungu ya ebende ya moto.
Orrlyukaiból gőz lövel elő, mint a forró fazékból és üstből.
21 Pema na yango epelisaka makala ya moto, lolemo ya moto ebimaka na monoko na yango.
Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elő.
22 Makasi na yango evandi na kingo na yango, mpe somo ebimaka liboso na yango.
Nyakszirtjén az erő tanyáz, előtte félelem ugrándozik.
23 Masusa ya poso ya nzoto na yango ekangama elongo, elendisama makasi mpe eninganaka te.
Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog.
24 Motema na yango ezali makasi lokola libanga, makasi lokola libanga oyo banikelaka bambuma.
Szíve kemény, mint a kő, oly kemény, mint az alsó malomkő.
25 Soki etelemi, bato ya makasi babangaka, mpe somo ekimisaka bango.
Hogyha felkél, hősök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak.
26 Soki obeti yango ezala mopanga, likonga to mbeli, ekosala yango eloko te.
Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, legyen bár dárda, kopja vagy kelevéz.
27 Emonaka ebende lokola lititi, bronze lokola nzete epola.
Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát.
28 Mbanzi ekimisaka yango te, mpe mabanga oyo babwakaka na nzela ya ebambelo mabanga ezali lokola poso ya loso mpo na yango.
A nyíl vesszője el nem űzi őt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta.
29 Makonga ezali lokola matiti mpo na yango, mpe esekaka makelele ya makonga mike-mike.
Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását.
30 Se ya libumu na yango etonda na banzube, etambolaka lokola ebende oyo ebalolaka mabele.
Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett.
31 Eningisaka mayi ya mozindo lokola mayi oyo ezali kotoka na nzungu, ekomisaka ebale monene lokola nzungu oyo batokiselaka malasi.
Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény.
32 Engengisaka nzela na sima na yango lokola suki ya pembe likolo ya mayi.
Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné valaki, a tenger megőszült.
33 Na mokili, nyama moko te ekokani na yango; mpe ebangaka te.
Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen.
34 Ebangaka te kobundisa banyama minene, ezali mokonzi ya banyama nyonso ya lolendo. »
Lenéz minden nagy állatot, ő a király minden ragadozó felett.
