Yobo 41
1 Boni, okoki koloba ngando na ndobo? Okoki kokanga lolemo na yango na singa?
Kihúzod-e a leviátánt horoggal, s kötéllel lenyomod-e nyelvét?
2 Okoki kokanga yango singa ya kekele na zolo? Okoki kotobola mbanga na yango na ndobo?
Teszel-e kákagúzst orrába és kampóval átlyukaszthatod-e állkapcsát?
3 Boni, ekobondela yo mingi? Ekoloba na yo maloba ya boboto?
Fog-e könyörögni neked, avagy szelíden beszél-e hozzád?
4 Ekoki kosala boyokani elongo na yo mpo ete ekoma mowumbu na yo mpo na libela?
Köt-e veled szövetséget, veheted-e örökre szolgául?
5 Okoki kosakana na yango lokola ndeke? Okoki kokanga yango na singa mpo na kosepelisa bana na yo ya basi?
Játszhatsz-e vele mint madárral, s megkötöd-e leányzóid számára?
6 Boni, lisanga ya balobi mbisi bakoki kosala na yango mombongo? Bakoki kokabola yango epai ya bateki?
Alkudnak-e rajta kalmártársak, szétosztják-e kereskedők közt?
7 Okoki kotobola mokongo na yango na makonga? Okoki kotobola moto na yango na ndobo oyo bakangelaka bambisi?
Megrakod-e tüskékkel a bőrét és halászszigonnyal fejét?
8 Tia loboko na yo na likolo na yango: soki okanisi etumba oyo okutani na yango, okozongela lisusu te kotia loboko na yo na likolo na yango.
Vesd rá kezedet, gondolj harczra – nem teheted többé.
9 Liboso ya ngando yango, elikya nyonso ya kolonga ekomaka pamba; soki kaka omoni yango, okweyi na somo.
Lám, az ember várakozása megcsalatkozott, hisz már láttára is leterül.
10 Moto moko te ya tembe akoki kotungisa yango; boye nani akoki kotelemela ngai?
Nincs vakmerő, ki felingerelné: ki az tehát, ki én elémbe áll?
11 Nani adefisaki ngai eloko mpo ete nafuta niongo na ye? Nyonso oyo ezali na se ya Lola ezali ya ngai.
Ki előzött meg valamivel, hogy fizessek? Mi az egész ég alatt van, enyém az.
12 Nakoki kokanga monoko te mpo na kozanga kolobela biteni na yango ya nzoto, makasi na yango mpe kitoko ya nzoto na yango.
Nem hallgathatom el tagjait, sem hatalmának mivoltát, sem testalkatának kellemét.
13 Nani asila kolongola ngando poso na yango ya nzoto? Nani asila kokatisa kati-kati ya milongo mibale ya minu na yango?
Ki takarta fel ruhájának felszínét, páros fogsora közé ki hatol be?
14 Nani asila kofungola bibebu ya monoko na yango? Minu na yango etonda na somo.
Arczának ajtait ki nyitotta fel, fogai körül rettenet!
15 Mokongo na yango esalema na milongo mibale ya nguba, ekangama elongo na ezipelo ya mabanga.
Büszkeség pajzsainak csatornái, szoros pecséttel lezárva;
16 Ekangama moko na mosusu, mpe mopepe ekoki koleka kati na yango te.
egyik éri a másikat, s levegő sem jut közéjök;
17 Ekangama moko na mosusu, esimbama elongo mpe ekoki kokabwana te.
egyik tapad a másikhoz, összefogódznak s nem válnak szét.
18 Soki ekosoli, zolo na yango ekobimisa pole; mbuma ya miso na yango ezali lokola moyi ya tongo.
Tüsszentése fényt sugároztat és szemei olyanok mint a hajnal szempillái.
19 Moto makasi mpe moto mike-mike ebimaka na monoko na yango.
Szájából fáklyák csapnak ki, tüzes sziporkák szökkennek el.
20 Milinga ebimaka na zolo na yango lokola na mbeki oyo ezali kotoka to lokola nzungu ya ebende ya moto.
Orrlyukaiból füst megy ki, mint forró üstből kákatörzsön.
21 Pema na yango epelisaka makala ya moto, lolemo ya moto ebimaka na monoko na yango.
Lehelete parazsat lobbant föl, és láng megy ki szájából.
22 Makasi na yango evandi na kingo na yango, mpe somo ebimaka liboso na yango.
Nyakán erő tanyázik, előtte szökik a csüggedés.
23 Masusa ya poso ya nzoto na yango ekangama elongo, elendisama makasi mpe eninganaka te.
Húsának lafantyúi feszesek, szilárdak rajta, nem fityegnek.
24 Motema na yango ezali makasi lokola libanga, makasi lokola libanga oyo banikelaka bambuma.
Szíve szilárd mint a kő és szilárd mint az alsó malomkő.
25 Soki etelemi, bato ya makasi babangaka, mpe somo ekimisaka bango.
Emelkedésétől hatalmasak félnek, megtöretésétől megzavarodnak.
26 Soki obeti yango ezala mopanga, likonga to mbeli, ekosala yango eloko te.
Ha ki karddal éri, ez nem áll meg benne, sem dárda, kopja s nyílvas.
27 Emonaka ebende lokola lititi, bronze lokola nzete epola.
Szalmának tekinti a vasat, korhadt fának az érczet;
28 Mbanzi ekimisaka yango te, mpe mabanga oyo babwakaka na nzela ya ebambelo mabanga ezali lokola poso ya loso mpo na yango.
meg nem szalasztja az íjj fia, tarlóvá változnak át rajta parittyakövek.
29 Makonga ezali lokola matiti mpo na yango, mpe esekaka makelele ya makonga mike-mike.
Tarlónak tekinti a buzogányt, s nevet a lándzsának süvítésén.
30 Se ya libumu na yango etonda na banzube, etambolaka lokola ebende oyo ebalolaka mabele.
Alul rajta kiélezett cserepek, cséplőszánt terít az iszapra.
31 Eningisaka mayi ya mozindo lokola mayi oyo ezali kotoka na nzungu, ekomisaka ebale monene lokola nzungu oyo batokiselaka malasi.
Felforralja, mint a fazekat, a mélységet, olyanná teszi a tengert, mint keverő üstöt.
32 Engengisaka nzela na sima na yango lokola suki ya pembe likolo ya mayi.
Mögötte világít egy ösvény, őszhajnak lehet gondolni az árt.
33 Na mokili, nyama moko te ekokani na yango; mpe ebangaka te.
Nincs földön párja neki, mely alkotva van rettenthetetlennek.
34 Ebangaka te kobundisa banyama minene, ezali mokonzi ya banyama nyonso ya lolendo. »
Minden magast lenéz, király ő mind a büszke vadak fölött.
