< Yobo 39 >
1 Oyebi tango nini bantaba ya ngomba ebotaka? Osila komona ndenge mboloko ebotaka?
Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?
2 Osila kotanga basanza oyo ewumelaka na zemi? Oyebi tango oyo ebotaka?
Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?
3 Ekogumbama, ekobota bana na yango mpe ekolongwa na pasi na yango ya kobota.
Csak összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól megszabadulnak.
4 Bana na yango ekozwa makasi, ekokola na libanda, ekokende mosika mpe ekozonga lisusu te.
Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.
5 Nani akangoli ane ya zamba? Nani apesi yango bonsomi?
Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,
6 Ngai nde napesi yango esobe lokola ndako, mpe mabele ya mungwa lokola esika ya kovanda.
A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?
7 Esekaka makelele ya bingumba mpe eyokaka te mongongo ya motambolisi ya mpunda.
Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.
8 Etambolaka na ngomba mpo na koluka bilei mpe elukaka na bokebi matiti nyonso ya mobesu.
A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld gazt felkeres.
9 Mpakasa ekoki kondima kosalela yo? Ekoki kolekisa butu na elielo na yo ya banyama?
Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?
10 Okoki kokanga mpakasa na singa ya ebende oyo ebalolaka mabele? Ekoki kolanda yo mpo na kotondisa mabwaku na mabele?
Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?
11 Okotia solo elikya na yo kati na yango, mpo ete makasi na yango ezali monene? Okotikela yango mosala na yo?
Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?
12 Okotiela yango solo motema mpo na komemela yo bambuma mpe kosangisa yango na etutelo na yo?
Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja?
13 Mapapu ya maligbanga efungwamaka na esengo nyonso, kasi, boni, lipapu mpe nsala na yango ekokani na oyo ya nkongi?
Vígan leng a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?
14 Maligbanga ebwakaka maki na yango na mabele mpe etikaka yango ete ezwa moto ya mabele,
Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!
15 kasi ebosanaka ete lokolo ekoki kopanza yango mpe banyama ya zamba ekoki konyata-nyata yango.
És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.
16 Enyokolaka bana na yango makasi lokola nde ezali bana na yango te, emonaka na yango motema pasi te lokola nde esali mosala ya mpunda,
Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;
17 pamba te Nzambe apimeli yango bwanya mpe apesi yango mayele te.
Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.
18 Nzokande soki etelemi mpe ebandi kopota mbangu, ekoseka ata mpunda mpe motambolisi na yango.
De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.
19 Boni, yo nde moto opesa mpunda makasi mpe olatisa kingo na yango pwale ya milayi?
Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?
20 Yo moto opumbwisaka yango lokola libanki? Lolendo ya mongongo kitoko na yango epesaka somo.
Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes!
21 Mpunda enyataka na makasi nyonso maboke ya mabele, esepelaka na makasi na yango mpe ekendaka liboso ya bibundeli.
Lábai vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.
22 Eyokaka somo te, ebangaka eloko moko te, ezongaka sima te liboso ya mopanga,
Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől;
23 tango saki ya mbanzi eninganaka likolo na yango elongo na likonga oyo ezali kopela moto mpe mopanga.
Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:
24 Epumbwaka na kanda mpe epanzaka mabele, evandaka kimia te soki kelelo ebeti.
Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.
25 Soki kelelo ebeti, egangaka: ‹ Ah! › Na mosika, eyokaka solo ya bitumba, koganga ya bakambi ya basoda mpe makelele ya bitumba.
A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.
26 Boni, ezali na mayele na yo nde kombekombe epumbwaka mpe etandaka mapapu na yango na ngambo ya sude?
A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé?
27 Na mitindo na yo nde mpongo emataka likolo mpe esalaka zala na yango na likolo?
A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban?
28 Evandaka mpe etongaka ndako kati na mabanga, na esika ya kaka, na songe ya libanga.
A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetőkön.
29 Wuta na likolo, emonaka nyama ya kolia, miso na yango emonaka na mosika.
Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.
30 Bana na yango emelaka makila. Esika ebembe ezali, mpongo ezali wana. »
Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott terem.