Augstā Dziesma 1
1 Salamana augstā dziesma.
Énekek éneke, Salamontól.
2 Lai viņš mani skūpsta ar savas mutes skūpstīšanu; jo tava mīlestība ir jo mīlīgāka nekā vīns.
Csókoljon engem szája csókjaival: mert bornál jobb a szerelmed.
3 Tavai eļļai ir salda smarža; tavs vārds ir izlieta eļļa, tāpēc jaunavas tevi mīl.
Illatnak jók az olajaid, kiöntött olaj a neved; azért szeretnek téged a leányzók.
4 Velc mani, tad mēs tev tecēsim pakaļ; ķēniņš mani ved savos kambaros; mēs līksmosimies un priecāsimies par tevi; mēs pieminēsim tavu mīlestību vairāk nekā vīnu; patiesīgi tevi mīl.
Vonj engem, utánad hadd szaladjunk – termeibe bevitt engem a király – hadd ujjongjunk és örvendjünk benned, hadd emlegessük szerelmedet inkább a bornál: méltán szeretnek téged.
5 Es esmu melna, bet mīlīga, jūs Jeruzālemes meitas, tā kā Ķedara teltis, kā Salamana gardīnes(aizkari).
Fekete vagyok, de szép, ti Jeruzsálem leányai, mint Kédár sátrai, mint Salamon szőnyegei.
6 Neuzlūkojiet mani, ka esmu pamelna, jo saulē esmu nodegusi; manas mātes bērni pret mani apskaitušies, tie mani likuši par vīna dārzu sargātāju; savu pašu vīna dārzu neesmu apsargājusi.
Ne nézzetek rám, hogy kissé fekete vagyok, hogy lesütött engem a nap! Anyám fiai megharagudtak reám, tettek engem őrzőjévé a szőlőknek: a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Saki man, tu, ko mana dvēsele mīl, kur tu gani, kur tu gulies pusdienā? Jo kāpēc man būs aloties pie tavu biedru ganāmiem pulkiem?
Mondd meg nekem te, kit lelkem szeret, merre legeltetsz, merre heverésztetsz délben? Mert minek legyek, mint aki elburkolja magát, társaid nyájainál?
8 Ja tu to nezini, tu visu skaistākā starp sievām, tad ej jel pa avju pēdām un gani savus kazlēnus pie ganu teltīm.
Ha te ezt nem tudod, legszebbike az asszonyoknak, indulj el a juhok nyomdokain és legeltesd gödölyéidet a pásztorok hajlékainál.
9 Es tevi līdzināju, mana draudzene, ar tiem zirgiem pie Faraona ratiem.
Paripámhoz Fáraó szekereinél mondlak hasonlónak, kedvesem!
10 Tavi vaigi ir mīlīgi sprādzēs, tavs kakls pērļu rotā.
Bájosak az orczáid a füzérekben, nyakad a gyöngysorokban.
11 Mēs tev taisīsim zelta sprādzes ar sudraba podziņām.
Aranyfüzéreket készítünk neked ezüst gombocskákkal.
12 Kamēr ķēniņš pie galda, mana nardes puķīte dod savu smaržu.
Mialatt a király asztalkörében ült, az én nárdusom megadta illatát.
13 Mans draugs man ir mirru pušķis, pie manām krūtīm piesprausts.
Myrrhacsokor az én barátom nekem, mely kebleim között piben;
14 Mans draugs man ir vīna ķekars Enģedi vīna dārzos.
cziprusfürt az én barátom nekem, Én-Gédi szőlőiben.
15 Redzi, tu esi skaista, mana draudzene, redzi, tu esi skaista, tavas acis ir kā baložu acis.
Íme, szép vagy te kedvesem, íme, szép vagy, szemeid galambok.
16 Redzi, tu esi skaists, mans draugs, un mīlīgs, un mūsu dusas vieta zaļo.
Íme, szép vagy te barátom, kedves is, nyoszolyánk is zöldelő;
17 Mūsu namu baļķi ir ciedri, mūsu sijas ir cipreses.
házaink gerendái czédrusok, padozatunk cziprusok.
