Psalmi 83
1 Asafa dziesma. Ak Dievs, neciet klusu, neesi kā mēms un nekavējies, ak stiprais Dievs!
Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!
2 Jo redzi, Tavi ienaidnieki trako un Tavi nīdētāji paceļ galvu.
Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.
3 Tie ņēmās viltīgus padomus pret Taviem ļaudīm un sarunājās pret tiem, ko Tu glabā.
Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.
4 Tie saka tā: nāciet, izdeldēsim tos, ka tie vairs nav tauta, un ka Israēla vārds vairs netop pieminēts.
Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!
5 Jo no sirds tie kopā ir sarunājušies un derību pret Tevi derējuši,
Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:
6 Edoma un Ismaēliešu teltis, Moabs un Hagarieši,
Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,
7 Ģebals, Amons un Amaleks, Fīlisti ar Tirus iedzīvotājiem.
Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.
8 Arī Asurs stāv viņiem klāt un ir Lata bērniem par elkoni. (Sela)
Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.
9 Dari tiem kā Midijanam, kā Siseram, kā Jabinam pie Kisones upes.
Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!
10 Tie ir samaitāti Endorā un palikuši zemei par mēsliem.
Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.
11 Dari tos un viņu lielos kungus tā kā Orebu un Zebu, un visus viņu virsniekus kā Zebahu un Calmunu,
Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.
12 Kas sacīja: ņemsim to jauko Dieva zemi sev par mantu.
Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!
13 Mans Dievs, dari tos par viesuli, par pelavām vēja priekšā.
Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!
14 Tā kā uguns mežu sadedzina, un kā liesma kalnus iededzina;
Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.
15 Tāpat dzenies tiem pakaļ ar Savu vētru un iztrūcini tos ar Savām aukām.
Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.
16 Pildi viņu vaigus ar kaunu, ka tie, Kungs, meklē Tavu Vārdu.
Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!
17 Lai tie top kaunā un iztrūcinājās mūžīgi mūžam un kļūst apkaunoti un iet bojā.
szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!
18 Lai tie atzīst, ka Tu vien ar Savu Vārdu esi Tas Kungs, tas Visuaugstākais pār visu pasauli.
S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.
