< Psalmi 80 >
1 Asafa dziesma dziedātāju vadonim, pēc: „Lilijas ir liecība“. Israēla gans, klausies, Tu, kas Jāzepu vadi kā avis; Tu, kas sēdi pār ķerubiem, parādies ar spožumu!
A karmesternek. Liliomok szerint. Tanuság Ászáftól. Zsoltár. Izraél pásztora, figyelj, aki mint juhokat vezeted Józsefet, kérubok fölött trónoló, tündökölj fel!
2 Uzmodini savu varu priekš Efraīma, Benjamina un Manasus, un nāc mūs pestīt.
Efraim, Benjamin és Menasse előtt serkentsd fel hatalmadat és jer segitségül nekünk!
3 Ak Dievs, atgriez mūs un liec Savam vaigam spīdēt, tad tapsim pestīti.
Isten, állíts helyre minket, s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
4 Kungs, Dievs Cebaot, cik ilgi Tava dusmība kūpēs pie Tavu ļaužu lūgšanas?
Örökkévaló, Isten, seregek ura, meddig füstöl haragod néped imádsága mellett?
5 Tu tos ēdini ar asaru maizi un tos dzirdini ar lielu mēru asaru.
Adtál enniök könnyet kenyérül, itattad őket könnyekkel mércze számra.
6 Tu mūs esi licis par ķildu mūsu kaimiņiem, un mūsu ienaidnieki mūs apmēda.
Viszállyá tettél minket szomszédainknak, s ellenségeink gúnyolódnak.
7 Dievs Cebaot, atgriezi mūs un liec Savam vaigam spīdēt, tad tapsim pestīti.
Isten, seregek ura, állíts helyre minket s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
8 Vienu vīna koku Tu esi atvedis no Ēģiptes, pagānus Tu esi izdzinis un to dēstījis.
Szőlőtőt szakítottál ki Egyiptomból, elűztél nemzeteket és azt elültetted.
9 Vietu priekš viņa Tu esi sataisījis un viņam licis iesakņoties, ka viņš zemi piepildījis.
Helyet készítettél előtte, meggyökereztette gyökereit és megtöltötte az országot.
10 Kalni ar viņa ēnu ir apklāti un Dieva ciedru koki ar viņa zariem.
Hegyek boríttattak be árnyékától s ágai akár Isten czédrusai.
11 Viņš izplēta savus zarus līdz pat jūrai un savus jaunos zariņus līdz tai lielai upei.
Tengerig eresztette indáit s a folyamig hajtásait.
12 Kāpēc tad Tu viņa sētu esi salauzījis, ka visi, kas iet garām, viņu plosa?
Miért törted át kerítéseit úgy, hogy leszedik mind az útonjárók;
13 Mežacūka viņu izrakusi, un lauka zvēri viņu noēduši.
lerágja vadkan az erdőből, s mi a mezőn sürög, lelegeli?
14 Dievs Cebaot, atgriezies jel, skaties no debesīm un redzi un uzlūko šo vīna koku,
Isten, seregek ura, fordulj, kérlek, tekints le az égből és lásd és gondolj rá erre a szőlőtőre,
15 To stādu, ko Tava labā roka dēstījusi, un To Dēlu, ko Tu Sev esi izredzējis!
s oltalmazd azt, amit jobbod ültetett, s a csemetét, melyet erőssé neveltél magadnak.
16 Viņš ar uguni ir sadedzināts un izcirsts; no Tava vaiga rāšanas tie iet bojā.
Meg van égetve tűztől, le van vagdalva; arczod dorgálásától vesszenek el!
17 Tava roka lai ir pār to vīru pie Tavas labās rokas, pār To Cilvēka Dēlu, ko Tu Sev esi izredzējis.
Legyen kezed jobbodnak embere fölött, az emberfia fölött, kit erőssé neveltél magadnak.
18 Tad mēs neatkāpsimies no Tevis; uzturi mūs dzīvus, tad mēs Tavu vārdu piesauksim.
S mi nem térünk el tőled, éltess minket, hogy nevedet szólítsuk.
19 Ak Kungs, Dievs Cebaot, atgriez mūs, liec Savam vaigam spīdēt, tad tapsim pestīti.
Örökkévaló, Isten, seregek ura, állíts helyre minket, világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!