Psalmi 140
1 Dāvida dziesma, dziedātāju vadonim. Izglāb mani, Kungs, no ļauniem cilvēkiem, izrauj mani no varas darītājiem,
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet!
2 Kas ļaunu domā savā sirdī, kas ikdienas saceļ karu.
A kik gonoszt gondolnak szívökben, és minden nap háborút kezdenek.
3 Tie trin savu mēli kā čūska, odžu dzelonis ir apakš viņu lūpām. (Sela)
Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. (Szela)
4 Pasargi mani, Kungs, no bezdievīgo rokām, izglāb mani no varas darītājiem, kas domā nostumt manas kājas.
Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet.
5 Tie lepnie man liek valgus un virves, tie man izpleš tīklu ceļmalā un liek man slazdus. (Sela)
Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! (Szela)
6 Es saku uz To Kungu: Tu esi mans Dievs, klausies, ak Kungs, uz manas sirds lūgšanas balsi.
Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát!
7 Kungs, Dievs, mans stiprais Pestītājs, Tu apsedz manu galvu kaušanas laikā.
Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján!
8 Nedod, ak Kungs, tam bezdievīgam, ko viņš kāro, un lai viņa padoms neizdodas, jo tie greznojās. (Sela)
Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! (Szela)
9 Tiem, kas ap mani metās, lai nāk uz viņu galvu tā nelaime, par ko tie runā.
A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka.
10 Degošas ogles lai krīt uz tiem. Viņš tos gāzīs ugunī, dziļās bedrēs, ka tie vairs necelsies.
Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek!
11 Lielmutis nepastāvēs virs zemes, nelaime varmāku vajās un trieks.
A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad.
12 Es zinu, ka Tas Kungs iztiesās nabaga lietas un bēdīgā tiesu.
Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát.
13 Tiešām, taisnie Tavam vārdam pateiksies, sirdsskaidrie pastāvēs Tavā priekšā.
Csak az igazak magasztalják a te nevedet, s orczád előtt lakoznak az igazságosak.
