Psalmi 126

1 Svētku dziesma. Kad Tas Kungs atkal atveda Ciānas cietumniekus, tad mēs bijām tā kā kas sapņus redz;

Zarándoklás éneke. Midőn visszahozta az Örökkévaló Czión foglyait, úgy voltunk, mint a kik álmodnak.

2 Tad mūsu mute bija pilna smiešanās un mūsu mēle pilna gavilēšanas; tad sacīja starp pagāniem: Tas Kungs lielas lietas pie šiem ir darījis.

Akkor megtelt szájunk nevetéssel és nyelvünk újjongással; akkor szóltak a nemzetek közt: nagyokat mívelt az Örökkévaló ezekkel!

3 Tas Kungs lielas lietas pie mums ir darījis, par to priecājamies.

Nagyokat mívelt az Örökkévaló velünk; vidámak voltunk.

4 Ak Kungs, atved atpakaļ mūsu cietumniekus, kā upes dienvidu zemē!

Hozd vissza, Örökkévaló, foglyainkat, mint folyammedreket a délvidéken.

5 Kas ar asarām sēj, ar gavilēšanu pļaus;

Akik könnyel vetettek, újjongással aratnak:

6 Tie aiziet un raud, dārgu sēklu nesdami, bet tiešām ar prieku tie atkal nāks un nesīs savus kūlīšus.

menve mén és sír, aki viszi a vetőmag szóratját; jöttön jő, újjongással, aki viszi kévéit.