< Psalmi 119 >

1 Svētīgi tie, kas nenoziedzīgi savos ceļos, kas staigā Tā Kunga bauslībā.
Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.
2 Svētīgi tie, kas Viņa liecības tur, kas no visas sirds Viņu meklē,
Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, és teljes szívből keresik őt.
3 Netaisnību nedara, bet staigā pa Viņa ceļiem.
És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak.
4 Tu esi pavēlējis, Tavus baušļus cieti sargāt.
Te parancsoltad Uram, hogy határozataidat jól megőrizzük.
5 Kaut mani ceļi uz to vien dzītos, Tavus likumus sargāt.
Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére!
6 Kad es raudzīšos uz visiem Taviem baušļiem, tad netapšu kaunā.
Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!
7 Es Tev pateikšos ar skaidru sirdi, kad būšu mācījies Tavas taisnības tiesas.
Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.
8 Es turēšu Tavus likumus; neatstāj mani pavisam.
A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem!
9 Kā jauneklis savu ceļu turēs šķīstu? Kad viņš turas pēc Taviem vārdiem.
Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?
10 Es Tevi meklēju no visas sirds; neliec man nomaldīties no Taviem baušļiem.
Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!
11 Es paturu Tavus vārdus savā sirdī, ka negrēkoju pret Tevi.
Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
12 Slavēts esi Tu, Kungs; māci man Tavus likumus.
Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.
13 Ar savām lūpām es izteikšu visas Tavas mutes tiesas.
Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.
14 Es priecājos par Tavas liecības ceļu kā vien par kādu mantu.
Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.
15 Es pārdomāju Tavas pavēles un ņemu vērā Tavus ceļus.
A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.
16 Es priecājos par Taviem likumiem; Tavu vārdu es neaizmirstu.
Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el.
17 Dari labu Savam kalpam, ka es dzīvoju un pasargu Tavu vārdu.
Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.
18 Atdari manas acis, ka es uzlūkoju Tavas bauslības brīnumus.
Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.
19 Es esmu svešinieks virs zemes; neapslēp priekš manis Tavus baušļus.
Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat.
20 Mana dvēsele ir satriekta caur ilgošanos pēc Tavām tiesām vienmēr.
Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.
21 Tu rāji pārgalvjus, tos nolādētos, kas no Taviem baušļiem nomaldās.
Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.
22 Novērs no manis kaunu un negodu, jo es turu Tavas liecības.
Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megőriztem a te bizonyságaidat!
23 Kaut arī lieli kungi sēž un runā pret mani, bet Tavs kalps apdomā Tavus likumus.
Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik.
24 Tavas liecības ir mans prieks un padoms.
A te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim.
25 Mana dvēsele līp pie pīšļiem; dari man dzīvu pēc Tava Vārda.
Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.
26 Es izteicu savus ceļus, un Tu mani paklausi; māci man Tavus likumus.
Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!
27 Liec man saprast Tavu likumu ceļus, ka es varu pārdomāt Tavus brīnumus.
Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!
28 Mana dvēsele raud noskumusi; stiprini mani ar Tavu Vārdu.
Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!
29 Novērs no manis viltības ceļu un dāvini man Tavu bauslību.
A hamisságnak útját távoztasd el tőlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!
30 Patiesības ceļu es esmu izredzējies, Tavas tiesas esmu licis savā priekšā.
Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak előttem.
31 Es turos pie Tavām liecībām, ak Kungs, nepamet mani kaunā.
Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!
32 Kad Tu manu sirdi atvieglini, tad es teku Tavas bauslības ceļu.
A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!
33 Māci man, Kungs, Tavu likumu ceļus, ka es tos pasargu līdz galam.
Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megőrizzem azt mindvégig.
34 Dod man saprašanu, ka es Tavu bauslību sargu un to turu no visas sirds.
Oktass, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből.
35 Vadi mani uz Tavas bauslības ceļu, jo pie tā man ir labs prāts.
Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.
36 Loki manu sirdi pie Tavām liecībām, un ne pie mantu kārības.
Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.
37 Nogriez manas acis, ka tās neskatās uz nelietību, dari mani dzīvu uz Tava ceļa.
Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.
38 Apstiprini Savam kalpam Tavu vārdu, tiem par labu, kas Tevi bīstas.
Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.
39 Novērs manu kaunu, par ko es bīstos, jo Tavas tiesas ir labas.
Fordítsd el tőlem a gyalázatot, a mitől félek; hiszen jók a te ítéleteid.
40 Redzi, es mīlu Tavas pavēles; dari mani dzīvu pēc Tavas taisnības.
Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.
41 Kungs, lai man nāk Tava žēlastība, Tava pestīšana pēc Tava vārda,
És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,
42 Ka varu atbildēt savam mēdītājam, jo es paļaujos uz Tavu vārdu.
Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!
43 Un neatrauj pavisam no manas mutes patiesības vārdu, jo es ceru uz Tavām tiesām.
És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!
44 Es turēšu Tavu bauslību vienmēr, mūžīgi mūžam.
És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.
45 Un es staigāšu bez bēdām, jo es meklēju Tavas pavēles.
És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.
46 Par Tavām liecībām es runāšu ķēniņu priekšā un nepalikšu kaunā.
És a királyok előtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.
47 Es priecājos par Taviem baušļiem, ko es mīlēju.
És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.
48 Un es paceļu savas rokas pie Taviem baušļiem, ko es mīlēju, un pārdomāju Tavus likumus.
És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről.
49 Piemini Savam kalpam to vārdu, uz ko Tu man lieci cerēt.
Emlékezzél meg a te szolgádnak adott igédről, a melyhez nékem reménységet adtál!
50 Šī ir mana iepriecināšana manās bēdās, jo Tava apsolīšana mani dara dzīvu.
Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.
51 Pārgalvji mani apsmej pārlieku, bet es neatkāpjos no Tavas bauslības.
A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtől.
52 Kungs, kad es pieminu Tavas tiesas no senlaikiem, tad topu iepriecināts.
Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom.
53 Lielas dusmas mani pārņēmušas to bezdievīgo dēļ, kas Tavu bauslību atstāj.
Harag vett rajtam erőt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet.
54 Tava bauslība ir mana dziesma manas svešniecības namā.
Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.
55 Kungs, naktī es pieminu Tavu vārdu un turu Tavu bausli.
Uram! a te nevedről emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet.
56 Tā ir mana manta, ka es turu Tavas pavēles.
Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megőriztem.
57 Tu, Kungs, esi mana daļa; es esmu solījis, turēt Tavus Vārdus.
Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása.
58 Es Tevi pielūdzu no visas sirds; esi man žēlīgs pēc Tavas apsolīšanas.
Teljes szívből könyörgök a te színed előtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint!
59 Es apdomāju savus ceļus un griežu savas kājas pie Tavām liecībām.
Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.
60 Es steidzos un nekavējos, Tavus baušļus turēt.
Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat.
61 Bezdievīgie man apmetuši valgus, taču es neaizmirstu Tavu bauslību.
Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; de a te törvényedről el nem feledkezem.
62 Nakts vidū es ceļos, Tev pateikties par Tavas taisnības tiesām.
Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.
63 Es piebiedrojos visiem, kas Tevi bīstas, un visiem, kas tur Tavas pavēles.
Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják.
64 Kungs, zeme ir pilna Tavas žēlastības; māci man Tavus likumus.
A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre!
65 Tu dari labu Savam kalpam, ak Kungs, pēc Sava vārda.
Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.
66 Māci man labu saprašanu un atzīšanu, jo es ticu Taviem baušļiem.
Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.
67 Pirms tapu pazemots, es alojos; bet nu es turu Tavu Vārdu.
Minekelőtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra.
68 Tu esi labs un dari labu, māci man Tavus likumus.
Jó vagy te és jóltevő, taníts meg engem a te rendeléseidre.
69 Pārgalvji izperē melus pret mani, bet es turu Tavas pavēles no visas sirds.
A kevélyek hazugságot költöttek reám, de én teljes szívből megtartom a te parancsolataidat.
70 Viņu sirds ir bieza kā tauki, bet es priecājos par Tavu bauslību.
Kövér az ő szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm.
71 Labi man, ka esmu apbēdināts, lai mācos Tavus likumus.
Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet.
72 Tavas mutes bauslība man ir labāka nekā tūkstoši zelta un sudraba.
A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst.
73 Tavas rokas mani radījušas un taisījušas; dari mani gudru, ka es mācos Tavus baušļus.
A te kezeid teremtettek és erősítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat.
74 Kas Tevi bīstas, mani uzlūko un priecājās; jo es gaidu uz Taviem vārdiem.
A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem.
75 Es zinu, Kungs, ka Tavas tiesas ir taisnas, un Tu mani esi pazemojis pēc Tavas uzticības.
Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem.
76 Lai jel Tava žēlastība man ir par iepriecināšanu, tā kā Tu Savam kalpam esi solījis.
Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint.
77 Lai Tava žēlastība man notiek, ka es dzīvoju, jo Tava bauslība ir mans prieks.
Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm.
78 Lai top kaunā pārgalvji, kas mani ar meliem nospieduši; bet es pārdomāju Tavas pavēles.
Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, holott én a te határozataidról gondolkodom.
79 Lai pie manis griežas, kas Tevi bīstas, un kas pazīst Tavas liecības.
Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat!
80 Lai mana sirds ir skaidra pie Taviem likumiem, ka netopu kaunā.
Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek.
81 Manai dvēselei slāpst pēc Tavas pestīšanas; es ceru uz Taviem vārdiem.
Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod kivánása miatt; a te igédben van az én reménységem.
82 Manas acis ilgojās pēc Tavām apsolīšanām, ka es saku: kad Tu mani iepriecināsi?
A te beszéded kivánása miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?
83 Jo es esmu kā ādas trauks dūmos; taču es neaizmirstu Tavus likumus.
Noha olyanná lettem, mint a füstön levő tömlő; a te rendeléseidről el nem feledkezem.
84 Cik tad Tavam kalpam dienu? Kad Tu turēsi sodu pār maniem vajātājiem?
Mennyi a te szolgádnak napja, és mikor tartasz ítéletet az én üldözőim felett?
85 Pārgalvji man rok bedres, tie, kas neturas pēc Tavas bauslības.
Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint élnek.
86 Visi Tavi baušļi ir patiesība; tie mani vajā ar meliem, - palīdzi man!
Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem!
87 Tie mani gandrīz iznīcinājuši virs zemes, bet es neesmu atstājis Tavas pavēles.
Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat.
88 Atspirdzini mani pēc Tavas žēlastības, tad es sargāšu Tavas mutes liecību.
A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem a te szádnak bizonyságait.
89 Kungs, Tavs vārds pastāv mūžīgi debesīs.
Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben.
90 Tava patiesība stāv līdz radu radiem. Tu zemi esi stiprinājis, ka tā stāv.
Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg a földet és áll az.
91 Pēc Taviem likumiem tie vēl šodien stāv, jo viss Tev kalpo.
A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál.
92 Ja Tava bauslība nebūtu bijusi mans prieks, tad es jau sen būtu bojā gājis savās bēdās.
Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.
93 Tavas pavēles es neaizmirsīšu ne mūžam, jo caur tām Tu mani esi atspirdzinājis.
Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem.
94 Tavs es esmu, atpestī mani; jo es meklēju Tavas pavēles.
Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem.
95 Bezdievīgie glūn uz mani, mani samaitāt, bet es lieku vērā Tavas liecības.
Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, de én a te bizonyságaidra figyelek.
96 Es esmu redzējis, ka ikvienam stiprumam ir gals, bet Tavs bauslis pastāv bez gala.
Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa.
97 Cik ļoti es mīlēju Tavu bauslību! To es pārdomāju ikdienas.
Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!
98 Ar Saviem baušļiem Tu dari mani gudrāku pār maniem ienaidniekiem, jo tie (baušļi) ir mūžam pie manis.
Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.
99 Es esmu vairāk izmācīts nekā visi mani mācītāji, jo es pārdomāju Tavas liecības.
Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.
100 Es esmu prātīgāks nekā tie vecie, jo es turu Tavas pavēles.
Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.
101 Es atrauju savu kāju no visiem blēžu ceļiem, ka es sargāju Tavu vārdu.
Minden gonosz ösvénytől visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet.
102 Es neatkāpjos no Tavām tiesām, jo Tu mani māci.
Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem.
103 Cik saldi ir Tavi vārdi manai mutei, saldāki par medu manām lūpām!
Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél édesbb az az én számnak!
104 Caur Tavām pavēlēm es topu prātīgs, tādēļ es ienīstu visus viltus ceļus.
A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét.
105 Tavs vārds ir manas kājas spīdeklis un gaišums uz maniem ceļiem.
Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.
106 Es esmu zvērējis un to turēšu stipri, ka es sargāšu Tavas taisnības tiesas.
Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.
107 Es esmu ļoti apbēdināts, Kungs, atspirdzini mani pēc Tava vārda.
Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint.
108 Ak Kungs, lai Tev jel patīk manas mutes upuri, un māci man Tavas tiesas.
Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre.
109 Mana dvēsele stāv vienmēr manā rokā, taču es neaizmirstu Tavu bauslību.
Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedről el nem feledkezem.
110 Bezdievīgie man liek valgus, taču es nealojos no Tavām pavēlēm.
Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem.
111 Tavas liecības es turu par savu mantu mūžīgi, jo tās ir manas sirds līksmība.
A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok.
112 Es griežu savu sirdi, darīt Tavus likumus mūžīgi līdz pat galam.
Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha és mindvégig.
113 Es ienīstu tos divprātīgos un mīlēju Tavu bauslību.
Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem.
114 Tu esi mans patvērums un manas priekšturamās bruņas; uz Tavu vārdu es gaidu.
Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.
115 Atstājaties no manis, jūs ļauna darītāji, ka es varu turēt sava Dieva baušļus.
Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait.
116 Uzturi mani pēc Tava Vārda, ka es dzīvoju, un lai es kaunā netopu savā cerībā.
Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.
117 Stiprini mani, ka topu vesels, tad es skatīšos uz Taviem likumiem vienmēr.
Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.
118 Tu atmeti visus, kas no Taviem likumiem nomaldās; jo meli ir viņu viltus būšana.
Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság.
119 Tu atmeti visus bezdievīgos virs zemes kā sārņus, tādēļ es mīļoju Tavas liecības.
Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat.
120 Es tā bīstos no Tevis, ka šaušalas pāriet pār manām miesām, un man ir bail no Tavām sodībām.
Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől.
121 Es daru tiesu un taisnību; nenodod mani maniem varas darītājiem.
Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak!
122 Aizstāvi Tu Savu kalpu uz labu, ka pārgalvji mani nepārvar.
Légy kezes a te szolgádért az ő javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem.
123 Manas acis ilgojās pēc Tavas pestīšanas un pēc Tava taisnā vārda.
Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után.
124 Dari pēc Savas žēlastības Savam kalpam un māci man Tavus likumus.
Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem!
125 Es esmu Tavs kalps; dari man gudru, ka es atzīstu Tavas liecības.
Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat!
126 Laiks ir, ka Tas Kungs Savu darbu dara; tie lauzuši Tavu bauslību.
Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet.
127 Tādēļ es mīļoju Tavu bauslību vairāk nekā zeltu un šķīstu zeltu.
Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.
128 Tādēļ es turu visas pavēles par it taisnām; ikkatru viltus ceļu es ienīstu.
Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyűlölöm.
129 Tavas liecības ir brīnišķas, tādēļ mana dvēsele tās tur.
Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megőrzi azokat.
130 Kad Tavi Vārdi atveras, tad tie apgaismo un dara vientiesīgos gudrus.
A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűeket.
131 Savu muti es atdaru ilgodamies, jo Tavu baušļu man gribās.
Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat.
132 Griezies pie manis un esi man žēlīgs, kā Tu mēdzi darīt tiem, kas Tavu vārdu mīl.
Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelőin.
133 Stiprini manus soļus iekš Taviem vārdiem, un lai ļaunums nevalda pār mani.
Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!
134 Atpestī mani no cilvēku spaidiem, tad es turēšu Tavas pavēles.
Oltalmazz meg az emberek erőszakosságától, hogy megőrizzem a te határozataidat!
135 Apgaismo Savu vaigu pār Savu kalpu un māci man Tavus likumus.
A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre!
136 Manas acis izraud asaru upes, tāpēc ka netur Tavu bauslību.
Víznek folyásai erednek az én szemeimből azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet.
137 Kungs, Tu esi taisns un Tavas tiesas ir taisnas.
Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos.
138 Taisnībā Tu esi piekodinājis un lielā patiesībā Savas liecības.
A te bizonyságaidat igazságban és hűségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben.
139 Mans karstums mani gandrīz nomācis, tāpēc ka mani pretinieki aizmirst Tavus vārdus.
Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedről az én ellenségeim.
140 Tavi Vārdi ir ļoti šķīsti, un Tavs kalps tos mīļo.
Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.
141 Es esmu mazs un nievāts, bet Tavas pavēles es neaizmirstu.
Kicsiny vagyok én és megvetett, de a te határozataidról el nem feledkezem.
142 Tava taisnība ir taisnība mūžīgi, un Tava bauslība ir patiesība.
A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz.
143 Bēdas un bailes man uzgājušas, bet Tavi baušļi ir mans prieks.
Nyomorúság és keserűség ért engem, de a te parancsolataid gyönyörűségeim nékem.
144 Tavu liecību taisnība ir mūžīga; liec man to saprast, tad es dzīvošu.
A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!
145 Es saucu no visas sirds, paklausi mani, Kungs, tad es turēšu Tavus likumus.
Teljes szívből kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet.
146 Es Tevi piesaucu, palīdzi man, ka turu Tavas liecības.
Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megőrzöm a te bizonyságaidat.
147 Es nāku ar mazu gaismiņu un kliedzu; uz Tavu Vārdu es ceru.
Hajnal előtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem.
148 Agri manas acis mostas, pārdomāt Tavus Vārdus.
Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam.
149 Klausi manu balsi pēc Tavas žēlastības; Kungs, atspirdzini mani pēc Tavām tiesām.
Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint!
150 Kas dzenās pēc blēdības, tie laužās uz mani, tie atkāpjas tālu no Tavas bauslības.
Közelgetnek hozzám az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtől messze távoztak.
151 Kungs, Tu esi tuvu, un visi Tavi baušļi ir patiesība.
Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság.
152 No iesākuma es zinu, ka Tu Savas liecības esi stiprinājis uz mūžību.
Régtől fogva tudom a te bizonyságaid felől, hogy azokat örökké állandókká tetted.
153 Uzlūko manās bēdās un izglāb mani, jo Tavu bauslību es neaizmirstu.
Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedről nem felejtkezem el!
154 Iztiesā Tu manu tiesu un atpestī mani, atspirdzini mani pēc Taviem Vārdiem.
Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem!
155 Pestīšana paliek tālu no bezdievīgiem, jo tie nemeklē Tavus likumus.
Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törődnek a te rendeléseiddel.
156 Kungs, liela ir Tava apžēlošanās; atspirdzini mani pēc Tavām tiesām.
Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem.
157 Daudz ir manu vajātāju un pretinieku; bet es neatkāpjos no Tavām liecībām.
Sokan vannak az én háborgatóim és üldözőim, de nem térek el a te bizonyságaidtól.
158 Es redzu pārkāpējus, un man sāp, ka tie netur Tavus Vārdus.
Láttam a hűteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják.
159 Uzlūko, ka es Tavas pavēles mīļoju; ak Kungs, atspirdzini mani pēc Tavas žēlastības.
Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem!
160 Tavs vārds visnotaļ ir patiesība, un visas Tavas taisnās tiesas paliek mūžīgi.
A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló.
161 Lieli kungi mani vajā bez vainas, bet mana sirds bīstas no Taviem Vārdiem.
A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; de a te igédtől félt az én szívem.
162 Es priecājos par Tavu Vārdu, kā kas dabūjis lielu laupījumu.
Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált.
163 Es ienīstu melus un turu tos par negantību; Tavu bauslību es mīļoju.
A hamisságot gyűlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem.
164 Es Tevi teicu septiņkārt dienā par Tavām taisnām tiesām.
Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért.
165 Kas Tavu bauslību mīļo, tiem ir liels miers un tie nekur nepiedurās.
A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk.
166 Ak Kungs, es gaidu uz Tavu pestīšanu un daru pēc Taviem baušļiem.
Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem.
167 Mana dvēsele tur Tavas liecības, un es tās ļoti mīļoju,
Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem.
168 Es pasargu Tavas pavēles un Tavas liecības, jo visi mani ceļi ir Tavā priekšā.
Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van előtted.
169 Ak Kungs, lai mana saukšana nāk priekš Tava vaiga! Dari mani gudru pēc Tava Vārda!
Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint.
170 Lai mana sirds lūgšana nāk priekš Tava vaiga! Izglāb mani pēc Tava Vārda!
Jusson elődbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem!
171 Manas lūpas teiktin teiks Tavu slavu, kad tu man māci Tavus likumus.
Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre.
172 Mana mēle dziedās no Taviem vārdiem, jo visi Tavi baušļi ir taisnība.
Nyelvem a te beszédedről énekel, mert minden parancsolatod igaz.
173 Lai Tava roka man nāk palīgā, jo Tavas pavēles es esmu izredzējies.
Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam!
174 Kungs, man gribās Tavas pestīšanas, un Tava bauslība ir mans prieks.
Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem.
175 Lai dzīvo mana dvēsele, ka tā Tevi var teikt, un lai Tavas tiesas man palīdz.
Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam!
176 Es maldos kā pazudusi avs, - meklē Savu kalpu, jo es neaizmirstu Tavas pavēles.
Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!

< Psalmi 119 >