Salamana Pamācības 9
1 Dieva gudrība ir uztaisījusi savu namu, viņa uzcirtusi savus septiņus pīlārus;
Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
2 Viņa nokāvusi savus kaujamos, jaukusi savu vīnu, ir jau klājusi savu galdu;
Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
3 Viņa izsūtījusi savas kalpones; viņa sauc no pilsētas augstākām vietām:
Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
4 „Kas nejēga, lai griežas šurp!“kas neprātīgs, uz to viņa saka:
Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja:
5 „Nāciet, ēdiet no manas maizes, un dzeriet no vīna, ko esmu jaukusi.
Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
6 Atstājiet nejēdzību, tad dzīvosiet, un staigājiet pa atzīšanas ceļu!“
Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
7 Kas smējēju pamāca, tas dabūs kaunu, un kas bezdievīgo pārmāca, apsmieklu.
A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
8 Nepamāci smējēju, ka viņš tevi neienīst; pamāci prātīgo, tas tevi mīlēs.
Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
9 Dod prātīgam, tad viņš tiks jo prātīgs, māci taisnu, tad viņš pieaugs mācībā.
Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
10 Tā Kunga bijāšana ir gudrības iesākums, un izprast, kas svēts, tā ir atzīšana.
A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
11 Jo caur mani taps daudz tavu dienu un vairosies tev dzīvības gadi.
Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
12 Ja tu gudrs, tad tu sev gudrs; ja tu smējējs, tad tu viens pats to nesīsi.
Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
13 Nejēdzība ir sieva tītīga, ģeķīga, kas neatjēdz nenieka
Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
14 Tā sēž sava nama durvīs uz goda krēsla pilsētas augstās vietās,
És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
15 Aicināt tos, kas iet garām pa ceļu, kas staigā savās taisnās tekās.
Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
16 Kas nejēga, lai griežas šurp! Un kas neprātīgs, uz to viņa saka:
Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:
17 „Zagts ūdens ir salds, un slēpta maize garda!“
A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
