< Salamana Pamācības 31 >
1 Ķēniņa Lemuēļa vārdi, tā mācība, ko viņa māte tam mācīja.
Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
2 Ak, mans dēls! ak manas miesas dēls! tu manu solījumu dēls.
Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
3 Nedod sievām savu spēku, nedz savu ceļu tām, kas ķēniņus samaitā.
Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
4 Ķēniņiem nebūs, ak Lemuēl, ķēniņiem nebūs vīna dzert, nedz valdniekiem stipra dzēriena iekārot,
Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
5 Ka dzerdami neaizmirst likumus, un nepārgroza tiesu visiem sērdieņiem.
Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
6 Dodiet stipru dzērienu tam, kas iet bojā, un vīnu, kam noskumusi sirds:
Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
7 Tāds lai dzer, ka aizmirst savu nabadzību, un vairs nepiemin savas bēdas.
Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
8 Atdari savu muti par mēmo un par visiem, kas ir atstāti.
Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
9 Atdari savu muti, tiesā taisni un nes tiesu nabagam un sērdienim.
Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
10 Tikušu (tikumīgu) sievu, kas tādu atrod, pāri par pērlēm ir viņas dārgums.
Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
11 Uz viņu uzticas vīra sirds un labuma tam netrūkst nekāda.
Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
12 Tā dara tam labu, ne ļaunu visās sava mūža dienās.
Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
13 Viņa gādā par vilnu un liniem un strādā priecīgām rokām.
Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
14 Tā ir kā laivinieka laiva, sagādā maizi no tālienes.
Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
15 Jau pašā naktī tā ceļas un dod barību savai saimei un kalponēm iespriesto tiesu.
Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
16 To zemes stūri, ko cerē, tā dabū, no savu roku augļiem tā dēsta vīna dārzu.
Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
17 Ar spēku tā jož savus gurnus un savas rokas ar stiprumu.
Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
18 Tā mana, ka viņas pūliņš labi sokas, un gaisma tai neapdziest naktī.
Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
19 Tā stiepj savu roku pie kodeļa un tver ar pirkstiem ratiņu.
Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
20 Tā sērdieņus mīlīgi apkampj un pasniedz nabagiem roku.
Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
21 Savam namam tā nebīstas sniega, jo saime divkārtīgi ģērbta.
Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
22 Tā sev taisa apsegus, dārgs audeklis un purpurs tai ir apģērbs.
Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
23 Tai vīrs ir pazīstams vārtos, kad tas sēž ar zemes vecajiem.
Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
24 Viņa auž linu svārkus un pārdod, un izdod pircējiem jostas.
Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
25 Stiprums un gods tai apģērbs; tā smejas par nākamo laiku.
Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
26 Savu muti tā atdara ar gudrību, un uz viņas mēles ir jauka mācība.
Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
27 Viņa skatās pēc visām sava nama gaitām un neēd savu maizi ar slinkumu.
Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
28 Viņas bērni pieceļas un teic viņu laimīgu; viņas vīrs, tas to slavē:
Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
29 Daudz mātes meitām ir goda tikums, bet tu esi pāri par visām!
Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
30 Daiļums viļ un skaistums paiet; dievbijīga sieva, tā ir teicama!
Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
31 Teiciet viņu par viņas roku augļiem, un viņas pašas darbi lai viņu ļaudīs teic!
Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!