Salamana Pamācības 27
1 Nelielies ar rītdienu; jo tu nezini, ko diena atnesīs.
Ne dicsekedjél a holnapi nappal, mert nem tudod mit szül a nap.
2 Lai cits tevi slavē un ne paša mute, svešs un ne paša lūpas.
Dicsérjen más téged és ne tenszájad idegen és ne tenajkaid.
3 Akmens ir grūts un smiltis smagas, bet ģeķa sēras sūrākas nekā abi.
Kő nehézsége, föveny súlyossága: de az oktalannak bosszúsága kettejöknél nehezebb.
4 Nežēlība ir briesmīga lieta un bardzība ir kā plūdi; bet priekš skaudības, kas tur pastāvēs!
Indulatnak kegyetlensége és haragnak áradása; de ki állhat meg a féltékenység előtt?
5 Labāki skaidri pārmācīt, nekā mīlestība, ko nedabū redzēt.
Jobb a nyílt feddés, mint a rejtett szeretet.
6 Drauga sitieni nāk no labas sirds, bet viltīga ir nīdētāja skūpstīšana.
Hűségesek a barátnak verései, s bőségesek a gyűlölőnek csókjai.
7 Paēdis arī tīru medu min pa kājām, bet izsalkušam ikviens rūgtums ir salds.
Jóllakott lélek tapossa a színmézet, de éhező léleknek minden keserű édes.
8 Kā putns, kas savu ligzdu atstājis, tāds ir cilvēks, no dzimtenes aizgājis.
Mint madár, mely elbujdosik fészkéből, olyan a férfi, ki elbujdosik helyéből.
9 Eļļa un kvēpināšana iepriecina sirdi; tāds mīlīgs ir draugs, kas padomu dod no sirds.
Olaj meg füstölőszer megörvendezteti a szívet: olyan a barát édessége lelkének tanácsából.
10 Neatstāj savu draugu, nedz sava tēva draugu, un savā bēdu laikā neej sava brāļa namā; labāks ir kaimiņš tuvumā, nekā brālis tālumā.
Barátodat és atyád barátját el ne hagyd, és testvéred házába ne menj szerencsétlenséged napján; jobb a közeli szomszéd, mint távoli testvér.
11 Esi gudrs, mans dēls, tad mana sirds priecāsies, un es varēšu atbildēt saviem nievātājiem.
Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek gyalázómnak!
12 Gudrais paredz nelaimi un paglābjās; bet neprāta ļaudis skrien vien un dabū ciest.
Az okos látta a bajt és elrejtőzött; az együgyűek tova haladtak, lakoltak.
13 „Atņem tam drēbi; jo viņš priekš sveša galvojis, un tā nezināmā vietā ķīlā to.“
Vedd el ruháját, mert kezeskedett másért, az idegen nőért zálogold őt meg.
14 Ja arī cilvēks no paša rīta skaņā balsī savu tuvāko svētī, to viņam tomēr var pārgriezt par lāstiem.
A ki barátját fennhangon áldja korán reggel, átoknak tudatik az be neki.
15 Bez gala pil, kad lietus līst, un rējēja sieva tāda pat.
Csepegő eresz esőzés napján és czivódó asszony egyenlő;
16 Kas tādu grib valdīt, tas valda vēju un tur eļļu savā rokā.
a ki őt elrejtette, szelet rejtett el, és olaj a jobbjában elkiáltja magát.
17 Dzelzs trinās pie dzelzs un cilvēks trinās pie cilvēka.
Vasat vason élesítenek, és ember élesíti társának tekintetét.
18 Kas vīģes koku kopj, ēdīs viņa augļus, un kas par savu kungu gādā, taps godā.
A ki őrzi a fügefát, enni fogja gyümölcsét, s a ki megőrzi urát, azt tisztelni fogják.
19 Kā vaigam vaigs atspīd ūdenī, tā cilvēka sirds cilvēkam.
Mint a víz az arczot az arcznak, úgy a szív az embert az embernek.
Alvilág és enyészet nem laknak jól, s az ember szemei sem laknak jól. (Sheol h7585)
21 Kausējams katls sudrabam, ceplis zeltam, un vīrs pēc savas slavas.
Tégely az ezüstnek, kohó az aranynak, és az ember dicsérete szerint. Mert nem örökké tart a gazdagság; avagy a korona nemzedékre meg nemzedékre marad-e?
22 Ja tu ģeķi piestā ar piestalu putraimos sagrūstu, ģeķība no viņa neatstāsies.
Ha megtöröd az oktalant mozsárban dara között a törővel, nem távozik tőle az ő oktalansága. Eltűnt a fű, mutatkozott a sarjú, és betakaríttatnak a hegyek füvei;
23 Liec labi ziņā savus sīkos lopus un ņem vērā savus ganāmos,
Ismerd meg jól nyájad színét, fordítsd szívedet a nyájakra.
24 Jo mantas nepaliek mūžīgi, nedz ķēniņa kronis uz radu radiem.
25 (Bet) kad siens nopļauts, un jauns zaļums nācis, un zāles uz kalniem salasītas,
26 Tad tev jēri būs apģērbam, un āži par tīruma maksu,
juhok a ruházásodra és mező vételárául bakok;
27 Un kazu piena būs diezgan tev un tavam namam par barību un par uzturu tavām kalponēm.
és kecskék teje eleségedül elegendő, házad népe eleségéül, meg élelmül szolgálóidnak.
