< Salamana Pamācības 24 >
1 Neiekarsies uz nelabiem cilvēkiem un nekāro būt ar viņiem;
Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
2 Jo viņu sirds domā uz postu, un viņu lūpas runā mokas.
Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
3 Ar gudrību uzceļ namu un ar saprašanu to stiprina,
Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
4 Un ar samaņu pilda kambarus ar visādu dārgu un jauku bagātību.
És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
5 Gudrs vīrs ir spēcīgs, un vīrs, kam atzīšana, ir varens spēkā;
A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
6 Jo ar gudriem padomiem tu izvedīsi savu karu, un uzvarēšana ir, kur padoma devēju papilnam.
Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
7 Ģeķim gudrība ir neaizsniedzama; savu muti lai tas neatdara pilsētas vārtos.
Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
8 Kas tīšām ļaunu dara, tas jāsauc blēdis pār visiem blēžiem.
A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
9 Ģeķības nodomi ir grēks, un mēdītājs cilvēkiem ir negantība.
A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
10 Ja tu bēdu dienā nogursi, tad tavs spēks pagalam.
Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
11 Glāb, kas uz nāvi pazudināti, un kas pie kaušanas top vesti, vai tu no tiem atrausies?
Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
12 Ja tu saki: „Redzi, mēs to nezinām!“Vai tad tas, kas sirdis pārmana, to nemana, un kas tavu dvēseli pasargā, to nezin un cilvēkiem neatmaksās pēc viņu darba?
Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
13 Ēd, mans dēls, medu, jo tas ir labs, un tīrs medus ir salds tavā mutē;
Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
14 Tāpat tavai dvēselei būs gudrības atzīšana, ja tu to atrodi; jo ir pastara diena, un tava gaidīšana nebūs veltīga.
Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
15 Neglūn, tu bezdievīgais, uz taisnā dzīvokli, neposti viņa vietu;
Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
16 Jo taisnais krīt septiņ reiz un ceļas augšām; bet bezdievīgie nogrimst nelaimē.
Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
17 Nepriecājies, kad tavs ienaidnieks krīt, un lai tava sirds nelīksmojās, kad viņš klūp,
Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
18 Ka Tas Kungs to neredz, un tas viņa acīm neriebj, un viņš savu dusmību no tā nenovērš.
Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
19 Neapskaities par ļauniem un neiekarsies par bezdievīgiem!
Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
20 Jo ļaunam nenāk cerētais gals; bezdievīgo spīdeklis izdzisīs.
Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
21 Mans dēls, bīsties To Kungu un ķēniņu, un nejaucies ar dumpiniekiem.
Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
22 Jo piepeši nāks viņiem nediena, - un abēju sodu, kas to zin!
Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
23 Arī šie ir gudro vārdi: Tiesā cilvēka vaigu uzlūkot nav labi.
Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 Kas uz vainīgo saka: „Tev taisnība!“to cilvēki lād un ļaudis ienīst.
A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
25 Bet tie (viņiem) mīļi, kas (tādu) pārmāca, un pār tiem nāks visu labākā svētība.
A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
26 Kas pareizi atbildējis, ir kā saldu muti devis.
Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
27 Padari savu darbu laukā un apkopies tīrumā, un tad vēl uztaisi savu namu.
Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
28 Nedod velti liecību pret savu tuvāko! Vai tu mānīsi ar savām lūpām?
Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
29 Nesaki: „Kā viņš man darījis, tā es viņam darīšu; es tam atmaksāšu pēc viņa darba!“
Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
30 Es gāju gar sliņķa tīrumu un gar ģeķa vīna kalnu.
A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
31 Un redzi, tur auga tik nātres vien, un dadži pārņēma visu, un viņa akmeņu mūris bija sagruvis.
És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
32 Un es to ieraudzīju, to liku vērā: es to redzēju, ņēmos mācību:
Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
33 Guli maķenīt, snaud maķenīt, saliec maķenīt rokas miegā;
Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
34 Tad tava nabadzība tev pienāks nākdama, un tavs trūkums kā apbruņots vīrs.
És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.