Salamana Pamācības 20
1 Vīns ir zobgalis, stiprs dzēriens trakgalvis; kas no tā straipalē, nav gudrs.
A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
2 Ķēniņa draudi ir kā jauna lauvas rūkšana; kas viņu apkaitina, tas grēko pret savu dzīvību.
Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
3 Vīram gods, būt tālu no bāršanās; bet kas vien ģeķis, iemaisās.
Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
4 Aukstuma dēļ sliņķis near; pļaujamā laikā viņš meklēs augļus, bet nekā!
A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
5 Vīra padoms sirdī ir dziļš ūdens, bet gudrs vīrs to izsmeļ.
Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
6 Ir daudz, kas katrs savu labu sirdi teic; bet uzticamu vīru, kas to atradīs!
A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
7 Taisnais staigā savā skaidrībā; svētīgi būs viņa bērni pēc viņa!
A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
8 Ķēniņš, uz soģa krēsla sēžot, izdeldē visu ļaunu ar savām acīm.
A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
9 Kas var sacīt: Es esmu šķīsts savā sirdī, es esmu tīrs no grēkiem?
Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
10 Divējāds svars un divējāds mērs, šie abi Tam Kungam ir negantība.
A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
11 Jau pie bērna darbošanās var nomanīt, vai viņa vīra darbi būs skaidri un taisni.
Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
12 Ausi dzirdošu un aci redzošu, abas darījis Tas Kungs.
A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
13 Nemīlē miegu, ka nepalieci par nabagu; atdari savas acis, tad būsi maizes paēdis.
Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
14 „Slikts, slikts!“saka pircējs; bet aizgājis, tad lielās.
Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15 Ja arī zelta un pērļu ir daudz, tomēr tas skaistākais glītums ir gudras lūpas.
Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
16 „Atņem viņam drēbi, jo tas priekš sveša galvojis, un tā nezināmā parādnieka vietā ķīlā tu to!“
Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
17 Zagta maize dažam salda, bet pēcgalā viņa mute būs pilna zvirgzdu.
Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
18 Ar padomu ved nodomus galā, un karu tu vedi ar gudriem padomiem.
A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
19 Mēlnesis apkārt lienot izpļurkstē, kas slēpjams; bet tu netinies ar to, kas savu muti nevalda.
Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
20 Kas tēvu un māti lād, tā spīdeklis izdzisīs visu dziļākā tumsībā,
A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
21 Mantība, ko no pirmā gala iegūst, beidzamā galā nebūs svētīga.
A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
22 Nesaki: Es atriebšu ļaunu! Gaidi uz To Kungu, un viņš tevi izpestīs.
Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
23 Divējāds svars Tam Kungam negantība, un viltīgs svara kauss nav labs.
Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
24 No Tā Kunga ir cilvēka soļi; kā gan cilvēks izprastu savu ceļu!
Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
25 Svētas lietas aplam solīt un pēc apdomāt, būs cilvēkam par valgu.
Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
26 Gudrs ķēniņš izdeldē bezdievīgos un ved skrituli pār tiem.
Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
27 Dieva gaišums ir cilvēka dvēsele, kas pārzina visu sirds dziļumu.
Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
28 Žēlastība un ticība pasargā ķēniņu, un caur žēlastību stāv stiprs viņa goda krēsls.
A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
29 Jaunekļu krāšņums ir viņu spēks, un sirmi mati veco goda kronis.
Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
30 Zilu un jēlu sapērt, tā nelieti noberž tīru un ar sitieniem līdz kauliem.
A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.
