Salamana Pamācības 20
1 Vīns ir zobgalis, stiprs dzēriens trakgalvis; kas no tā straipalē, nav gudrs.
Csúfoló a bor, zajongó a részegítő ital; és bárki megmámorodik benne, nem lesz bölcs.
2 Ķēniņa draudi ir kā jauna lauvas rūkšana; kas viņu apkaitina, tas grēko pret savu dzīvību.
Mint fiatal oroszlán ordítása, olyan a király ijesztése, a ki magára haragítja, lelke ellen vét.
3 Vīram gods, būt tālu no bāršanās; bet kas vien ģeķis, iemaisās.
Dicsősége a férfiúnak elállni a pörtől, de minden oktalan kitör.
4 Aukstuma dēļ sliņķis near; pļaujamā laikā viņš meklēs augļus, bet nekā!
Ősztől kezdve nem szánt a rest, majd kér aratáskor, de nincs.
5 Vīra padoms sirdī ir dziļš ūdens, bet gudrs vīrs to izsmeļ.
Mélységes víz a tanács az ember szívében, de az értelem embere merít belőle.
6 Ir daudz, kas katrs savu labu sirdi teic; bet uzticamu vīru, kas to atradīs!
A legtöbb ember – kiki hirdeti szeretetét, de hűséges embert ki talál?
7 Taisnais staigā savā skaidrībā; svētīgi būs viņa bērni pēc viņa!
Gáncstalanságában jár az igaz, boldogok a fiai ő utána.
8 Ķēniņš, uz soģa krēsla sēžot, izdeldē visu ļaunu ar savām acīm.
A király, ki az ítélet trónján ül, szemeivel szór szét minden rosszat.
9 Kas var sacīt: Es esmu šķīsts savā sirdī, es esmu tīrs no grēkiem?
Ki mondhatja: megtisztítottam szívemet, tiszta lettem vétkemtől;
10 Divējāds svars un divējāds mērs, šie abi Tam Kungam ir negantība.
Kétféle súlykő, kétféle mérő; az Örökkévaló utálata mindakettő.
11 Jau pie bērna darbošanās var nomanīt, vai viņa vīra darbi būs skaidri un taisni.
Cselekedeteiben megismerszik a fiú is, vajon tiszta s vajon egyenes-e a míve.
12 Ausi dzirdošu un aci redzošu, abas darījis Tas Kungs.
Halló fül és látó szem, az Örökkévaló teremtette mind a kettőt.
13 Nemīlē miegu, ka nepalieci par nabagu; atdari savas acis, tad būsi maizes paēdis.
Ne szeresd az alvást, nehogy elszegényedjél, nyisd ki szemeidet, lakjál jól kenyérrel.
14 „Slikts, slikts!“saka pircējs; bet aizgājis, tad lielās.
Rossz, rossz! mondja a vevő, s midőn elmegy, akkor dicsekszik.
15 Ja arī zelta un pērļu ir daudz, tomēr tas skaistākais glītums ir gudras lūpas.
Van arany és korál bőven, de drága ékszer a tudás ajkai.
16 „Atņem viņam drēbi, jo tas priekš sveša galvojis, un tā nezināmā parādnieka vietā ķīlā tu to!“
Vedd el ruháját, mert másért kezeskedett, és idegen nő miatt zálogold őt meg.
17 Zagta maize dažam salda, bet pēcgalā viņa mute būs pilna zvirgzdu.
Kellemes az embernek a hazugság kenyere, de azután kaviccsal telik meg a szája.
18 Ar padomu ved nodomus galā, un karu tu vedi ar gudriem padomiem.
Gondolatok tanács által szilárdulnak meg, és útmutatásokkal viselj háborút.
19 Mēlnesis apkārt lienot izpļurkstē, kas slēpjams; bet tu netinies ar to, kas savu muti nevalda.
Feltárja a titkot, ki mint rágalmazó jár, és csacskaajkúval ne állj össze.
20 Kas tēvu un māti lād, tā spīdeklis izdzisīs visu dziļākā tumsībā,
A ki átkozza atyját és anyját, annak mécsese kialszik sötétség homályában.
21 Mantība, ko no pirmā gala iegūst, beidzamā galā nebūs svētīga.
Kezdetben hamarkodva szerzett birtok – annak vége nem lesz áldott.
22 Nesaki: Es atriebšu ļaunu! Gaidi uz To Kungu, un viņš tevi izpestīs.
Ne mondd: Hadd fizetek rosszal; remélj az Örökkévalóhoz, s majd megsegít téged.
23 Divējāds svars Tam Kungam negantība, un viltīgs svara kauss nav labs.
Utálata az Örökkévalónak kétféle súlykő, és csalárd mérleg nem jó.
24 No Tā Kunga ir cilvēka soļi; kā gan cilvēks izprastu savu ceļu!
Az Örökkévalótól valók a férfi léptei, s az ember – miképp értheti az utját?
25 Svētas lietas aplam solīt un pēc apdomāt, būs cilvēkam par valgu.
Tőr az embernek hirtelen kiejteni: szentség! és azután fontolgatni a fogadalmakat.
26 Gudrs ķēniņš izdeldē bezdievīgos un ved skrituli pār tiem.
A gonoszokat szétszórja a bölcs király, és rájuk fordította a kereket.
27 Dieva gaišums ir cilvēka dvēsele, kas pārzina visu sirds dziļumu.
Mécsese az Örökkévalónak az ember lelke, átkutatja mind a testnek kamaráit.
28 Žēlastība un ticība pasargā ķēniņu, un caur žēlastību stāv stiprs viņa goda krēsls.
Szeretet és hűség megóvják a királyt, és szeretettel támasztja trónját.
29 Jaunekļu krāšņums ir viņu spēks, un sirmi mati veco goda kronis.
Az ifjak ékessége erejök, s az öregek dísze az ősz haj.
30 Zilu un jēlu sapērt, tā nelieti noberž tīru un ar sitieniem līdz kauliem.
Ütésnek kelevénye kenőcs a rosszra s a verések a test kamaráiba hatolnak.
