Salamana Pamācības 17
1 Sauss kumoss ar mieru ir labāks, nekā pilns nams ar kaujamiem, kur ķildas.
Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2 Gudrs kalps valdīs pār netiklu dēlu un dalīs mantojumu starp brāļiem.
Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3 Kausējamais katls sudrabu, un ceplis zeltu, bet Tas Kungs pārbauda sirdis.
Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4 Netiklis klausās uz blēņu valodām, melkulis griež ausi uz neliešu mēlēm.
A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5 Kas nabagu apsmej, tas nievā viņa Radītāju, un kas par viņa bēdām priecājās, nepaliks nesodīts.
A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6 Sirmgalvju kronis ir bērnu bērni, un bērnu goda rota ir viņu tēvi.
A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7 Ģeķiem nepieder augsti vārdi, nedz lielam kungam melot.
Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8 Kam ir ko dot, tam tas ir kā dārgs akmens; kur tik tas griežas, tur labi izdodas.
Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9 Kas grēku apklāj, tas iekopj draudzību; bet kas vainu no jauna aizņem, sarīdina radus.
Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10 Aprāšana vairāk satriec prātīgo, nekā simts sitienu ģeķi.
Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11 Dumpinieks meklē tik ļaunu vien, bet bargs vēstnesis pret viņu taps sūtīts.
Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 Labāki lāču māti sastapt, kurai bērni paņemti, nekā ģeķi viņa ģeķībā.
Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
13 Kas labu ar ļaunu atmaksā, no tā nama ļaunums neatstāsies.
A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14 Ķildu sākt ir kā ūdens dambi izplēst; pirms sāk jaukties, atstājies.
Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
15 Kas bezdievīgu taisno un taisnu pazudina, tie abi Tam Kungam ir negantība.
A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
16 Ko palīdz ģeķim maksa rokā, gudrību pirkt, kad jēgas nav.
Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17 Draugs mīļo ikkatrā laikā, bet brālis piedzen bēdu dienā.
Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18 Tas ir negudrs, kas roku dod galvodams priekš sava tuvākā.
Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19 Kas ķildu mīļo, tas mīļo grēku; un kas savas durvis taisa augstas, tas meklē nelaimi.
Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20 Kam nelieša sirds, tas laba neatradīs; un kam netikla mēle, tas iekritīs nelaimē.
Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21 Kas ģeķi dzemdina, tam tas būs par skumjām, un ģeķa tēvs nevar priecāties.
A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22 Priecīga sirds dziedina vainas, bet sagrauzts gars izkaltē kaulus.
A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23 Bezdievīgais ņem slepeni dāvanas, locīt taisnības ceļu.
A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24 Prātīga cilvēka vaigā ir gudrība, bet ģeķa acis laistās līdz pasaules galiem.
Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
25 Ģeķīgs dēls savam tēvam par sirdēstiem, un rūgtums tai, kas viņu dzemdējusi.
Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
26 Jau nav labi, taisno sodīt, ne vēl goda vīru sist taisnības dēļ.
Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27 Kas savu muti valda, tam ir samaņa, un kam lēns gars, tas ir prāta vīrs.
A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
28 Pat ģeķi, kad tik klusu cieš, notur par gudru, un par prāta vīru, kamēr savu muti tur.
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
