Salamana Pamācības 14
1 Gudra sieva uztaisa savu namu, bet neprātniece to noposta pati savām rokām.
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 Kas savā skaidrībā staigā, tas bīstas To Kungu; bet netiklais savā ceļā nebēdā par Viņu.
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3 Ģeķa mutē ir viņa lepnības rīkste, bet gudro lūpas viņus pasargā.
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4 Kur vēršu nav, tur sile tīra; bet caur vēršu spēku nāk liela raža.
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5 Patiess liecinieks nemelo, bet nepatiess liecinieks izverd melus.
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 Garzobis meklē gudrību un neatrod; bet prātīgam atzīšana nāk lēti.
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7 Ej nost no ģeķa acīm; jo gudru valodu tu nedzirdēsi!
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 Prātīga vīra gudrība ir šī, savu ceļu saprast; bet nejēgu ģeķība ir aloties.
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 Ģeķiem grēku upuris nelīdz, bet pie taisniem ir labpatikšana.
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 Sirds pati vien zina savas sāpes, un cits neviens nenomana viņas prieku.
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11 Bezdievīgo nams taps nopostīts, bet taisno būdiņa zaļos.
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 Dažs ceļš liekās iesākumā labs, savā galā ved nāvē.
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13 Pat smejoties sirds brīžam sāp, un līksmība beidzās bēdās.
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 Kas atkāpjas, tā sirds baudīs savu darbu augļus, tāpat labs vīrs savus.
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15 Nejēga tic visu, bet prātīgais ņem vērā savus soļus.
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 Gudrais bīstas un izsargās no ļauna, bet ģeķis ir kā uguns un drošs.
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 Ātras dusmas dara ģeķību, un niķainu cilvēku ienīst.
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18 Nesaprašu mantība ir ģeķība, bet prātīgo kronis atzīšana.
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 Ļauniem jāklanās priekš labiem, un bezdievīgiem taisna vārtos.
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 Pat draugs nabagu ienīst, bet bagātiem mīlētāju daudz.
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 Kas pulgo savu tuvāko, grēko; bet svētīgs, kas par nabagu apžēlojās.
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 Vai tad neceļā nekļūs, kas ļaunu perē? bet kam prāts uz labu, panāks žēlastību un uzticību.
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23 Kur sviedriem strādā, tur kas atliek; bet kur vārdi vien, tur trūcība.
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24 Bagātība ir gudriem par kroni, bet nejēgu ģeķība paliek ģeķība.
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 Patiess liecinieks izpestī dvēseles, bet kas melus runā, ir blēdis.
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 Tā Kunga bijāšanā ir liela drošība, un tā būs viņa bērniem par patvērumu.
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27 Tā Kunga bijāšana ir dzīvības avots, izsargāties no nāves valgiem.
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28 Ķēniņa gods stāv ļaužu pulkā, bet ļaužu trūkums ir valdnieku vaidi.
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 Lēnprātīgam liela gudrība, bet ātrais ir liels ģeķis.
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30 Lēna sirds ir miesas dzīvība, bet ātrs prāts ir puveši kaulos.
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 Kas nabagu nospiež, pulgo viņa Radītāju; bet kas par sērdieni apžēlojās, tas godā Dievu.
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 Bezdievīgais pazūd savā postā, bet taisnais arī savā nāvē ir drošs,
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 Prātīgo sirdī gudrība dus, bet ģeķu starpā tā parādās.
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34 Taisnība tautu paaugstina, bet grēks ir ļaužu posts.
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 Tiklam kalpam ķēniņa žēlastība, bet viņa dusmas bezkaunīgam.
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
