Salamana Pamācības 13
1 Gudrs dēls klausa tēva pārmācīšanai, bet mēdītājs neklausa rāšanai.
A bölcs fiú hallgatott atyja oktatására, de a csúfoló nem hallgatott dorgálásra.
2 Ikviens baudīs labumu no savas mutes augļiem, bet netiklo prieks ir mokas.
Szájának gyümölcséből eszik jót a férfi, de a hűtlenkedők lelke erőszak.
3 Kas sarga savu muti, tas pasargā savu dvēseli; bet kas muti palaiž, tam briesmīgi klāsies.
A ki megóvja száját, megőrzi lelkét, de a ki fölszakítja ajkait, számára rettegés!
4 Sliņķa dvēsele iekāro, - bet nekā; bet čaklo dvēsele dabū papilnam.
Kivánkozik, de hiába, a restnek lelke, de a szorgalmasak lelke bőségben részesül.
5 Taisnais ienīst melu valodu, bet bezdievīgais paliek kaunā un apsmieklā.
Hazug szót gyűlöl az igaz, de a gonosz megszégyenít és meggyaláz.
6 Taisnība pasargā to, kas bezvainīgs savā ceļā, bet bezdievība gāž grēkos.
Az igazság megőrzi a gáncstalan útút, de a gonoszság megdönti a vétkest.
7 Cits lielās, ka bagāts, kam nav it nenieka, un cits turas kā nabags, un tam liela manta.
Van a ki gazdagnak tetteti magát, de nincs semmije, a ki szegénynek tetteti magát, s nagy vagyona van.
8 Bagātam, kad apvainojies, par dvēseli jāmaksā; bet kas nabags, tas nedzird draudus.
Az ember lelkének váltsága a gazdagsága, de a szegény nem hallgatott dorgálásra.
9 Taisno gaišums spīdēs priecīgi, bet bezdievīgo spīdeklis apdzisīs.
Az igazak világossága vígan ég, de a gonoszok mécsese kialszik.
10 Caur lepnību nāk riešana vien, bet gudrība dara apdomīgus.
Kevélységgel csak czivódás okoztatik, de a tanácskozóknál bölcsesség van.
11 Manta vēja grābeklim iet mazumā, bet kas rokā sakrāj, tas to vairo.
Hiábavalóság által szerzett vagyon kevesbedik, de a ki markonként gyűjt, gyarapít.
12 Cerība, kas kavējās, grauž sirdi, bet kad nāk, ko gaida, tas ir dzīvības koks.
Halogatott várakozás beteggé teszi a szívet, de élet fája a bekövetkezett kívánság.
13 Kas par vārdu nebēdā; tas dara sev postu; bet kas mācību tur godā, tam labi klāsies.
A ki gúnyolja az igét, leköttetik neki, de a ki féli a parancsot, az megjutalmaztatik.
14 Gudra vīra mācība ir dzīvības avots, izsargāties no nāves valgiem.
A bölcsnek tanítása életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
15 Mīlīgs prāts dara patīkamu, bet netikļa ceļš dara sāpes.
Igazi eszesség kegyet szerez, de a hűtlenkedők útja kemény.
16 Gudrais (savu darbu) dara apdomīgi, bet ģeķis dara aklus darbus.
Minden okos tudással cselekszik, de a balga kitárja az oktalanságot.
17 Bezdievīgs kalps iekritīs nelaimē, bet uzticams kalps ir zāles, kas dziedina.
Gonosz követ bajba esik, de gyógyítás hűséges küldött.
18 Kas par mācību nebēdā, tam nāk tukšība un kauns; bet kas pamācīšanu pieņem, tas kļūs godā.
Szegénységet és szégyent ér, a ki elveti az oktatást, de a ki megőrzi a feddést, tiszteltetik.
19 Kad notiek, ko cerē, tas dvēselei gards; bet atstāties no ļauna ģeķiem ir negantība.
Megvalósult kívánság kellemes a léleknek, de utálata a balgáknak kerülni a rosszat.
20 Kas draudzējās ar gudriem, tas taps gudrs; bet kas ģeķiem biedrs, tiks postā.
A ki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, de a ki balgákkal társul, rosszul jár.
21 Nelaime dzīsies grēciniekiem pakaļ, bet taisniem ar labu tiks atmaksāts.
A vétkeseket üldözi a rosszaságuk, de az igazaknak jóval fizetnek.
22 Kas ir labs, tā manta nāk uz bērnu bērniem; bet grēcinieka krājums taisnam top pataupīts.
A jó örököt hagy fiai fiainak, de az igaz számára van eltéve a vétkezőnek vagyona.
23 Daudz maizes ir nabagu vagās, bet citi iet postā caur savu netaisnību.
Bő eleséget terem a szegények ugara, de van, a ki tönkre jut jog híján.
24 Kas rīksti taupa, tas ienīst savu dēlu; bet kas viņu mīļo, tas to pārmāca drīz.
A ki visszatartja vesszejét, gyűlöli fiát, de a ki szereti, idején keresi föl fenyítéssel.
25 Taisnais ēd, kamēr viņa dvēselei gan; bet bezdievīgo vēders paliek tukšs.
Az igaz eszik lelke jóllaktáig, de a gonoszok hasa hiányt érez.
