< Ījaba 36 >

1 Un Elihus vēl runāja un sacīja:
És folytatá Elihu, és monda:
2 Pagaidi man vēl maķenīt, es tev mācīšu, jo no Dieva puses vēl kas jāsaka.
Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
3 Es meklēšu savu atzīšanu no tālienes un gādāšu savam radītājam taisnību.
Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
4 Jo tiešām, mana valoda nav meli; tavā priekšā ir, kam atzīšanas netrūkst.
Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
5 Redzi, Dievs ir varens un tomēr neatmet, Viņš ir varens gudrības spēkā.
Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
6 Viņš bezdievīgam neliek dzīvot, un bēdīgam nes tiesu.
Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
7 Viņš nenovērš savas acis no taisnā, bet pie ķēniņiem uz goda krēsla, tur Viņš tiem liek sēdēt mūžam, ka top paaugstināti.
Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
8 Un kur cietuma ļaudis ir ķēdēs un top turēti bēdu saitēs,
És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
9 Tur Viņš tiem dara zināmu viņu darbu un viņu pārkāpumus, ka cēlušies lepnībā.
Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
10 Viņš tiem atdara ausi mācībai, un saka, lai atgriežas no netaisnības.
Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
11 Ja tie nu klausa un Viņam kalpo, tad tie pavada savas dienas labumā un savus gadus laimē.
Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
12 Un ja tie neklausa, tad tie krīt caur zobenu un mirst bez atzīšanas.
Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
13 Bet kam neskaidra sirds, tie kurn, tie nepiesauc, kad Viņš tos saistījis.
De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
14 Tā tad viņu dvēsele mirst jaunībā, un viņu dzīvība paiet ar mauciniekiem.
Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
15 Bet bēdīgo Viņš izpestī viņa bēdās, un atver viņa ausis bēdu laikā.
A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
16 Tāpat Viņš tevi izraus no bēdu rīkles uz klaju vietu, kur bēdu nav, un tavs galds būs pilns ar treknumu.
Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
17 Bet ja tu esi pilns bezdievīgas tiesāšanās, tad tiesa un sodība tevi ķers.
De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
18 Lai sirds rūgtums tev jel neskubina zaimot, un tā lielā pārbaudīšana lai tevi nenovērš.
Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
19 Vai tu ar brēkšanu no bēdām tiksi vaļā, vai cīnīdamies ar visu spēku?
Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
20 Neilgojies pēc tās nakts, kas noceļ tautas no savas vietas.
Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
21 Sargies, negriezies pie netaisnības, jo tā tev vairāk patīk nekā pacietība.
Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
22 Redzi, Dievs ir augsts savā spēkā; kur ir tāds mācītājs, kā Viņš?
Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
23 Kas Viņam raudzīs uz Viņa ceļu, vai kas uz Viņu sacīs: Tu dari netaisnību?
Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
24 Piemini, ka arī tu paaugstini Viņa darbu, par ko ļaudis dzied.
Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
25 Visi ļaudis to skatās ar prieku, cilvēks to ierauga no tālienes.
Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
26 Redzi, Dievs ir augsts un neizmanāms, Viņa gadu pulku nevar izdibināt.
Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
27 Viņš savelk ūdens lāsītes, un lietus līst no viņa miglas.
Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
28 Tas līst no padebešiem un pil uz daudz cilvēkiem.
A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
29 Vai var izprast, kā padebeši izplešas, un kā Viņa dzīvoklis rīb?
De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
30 Redzi, Viņš ģērbjas zibeņu spīdumā un apklājās ar jūras dziļumiem.
Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
31 Jo tā Viņš soda tautas un dod barības papilnam.
Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
32 Viņa abējās rokās spīdumi, un Viņš tiem rāda, kur lai sper.
Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
33 Pērkona balss sludina Viņu nākam, un ganāmi pulki, ka Viņš tuvu.
Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.

< Ījaba 36 >