Jeremijas 35
1 Šis ir tas vārds, kas notika uz Jeremiju no Tā Kunga, Jojaķima, Josijas dēla, Jūda ķēniņa, dienās sacīdams:
Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, Jehójákim, Jósíjáhú fiának, Jehúda királyának napjaiban, mondván:
2 Noej pie Rekabiešiem un runā ar tiem un ved tos Tā Kunga namā, vienā no tiem kambariem, un dod tiem vīnu dzert.
Menj a Rékhábfiak házába, beszélj velük és vidd el őket az Örökkévaló házába, a csarnokok egyikébe és adj nekik bort inni.
3 Tad es ņēmu Jaazaniju, Jeremijas dēlu, Habacinijas dēla dēlu, līdz ar viņa brāļiem un visiem viņa dēliem un visu Rekabiešu namu,
Erre vettem Jáazanját. Jirmejáhú, Chábaczinja fiának fiát, meg testvéreit s mind a fiait és a Rékhábfiak egész házát:
4 Un tos vedu Tā Kunga namā Jegdalijas dēla, Dieva vīra Anana dēlu kambarī, kas ir sānis lielkungu kambarim, virs durvju sarga Mazejas, Šaluma dēla, kambara.
és elvittem őket az Örökkévaló házába, a Chánán, az Isten embere, Jigdalja fia, fiainak csarnokába, mely a nagyok csarnoka mellett van, amely Máaszéjáhú Sallúm fia, a küszöb őrének csarnoka felett van.
5 Un Rekabiešu nama bērniem es cēlu priekšā kausus pilnus ar vīnu un biķerus un uz tiem sacīju: dzeriet vīnu!
És tettem a Rékhábfiak házának fiai elé borral telt serlegeket, meg poharakat; és szóltam hozzájuk: Igyatok bort.
6 Bet tie sacīja: mēs nedzeram vīna, jo Jonadabs, Rekaba dēls, mūsu tēvs, mums pavēlējis un sacījis: jums nebūs vīna dzert, ne jums, ne jūsu bērniem ne mūžam.
Mondták: Nem iszunk bort, mert Jónádáb, Rékháb fia, a mi ősünk megparancsolta nekünk, mondván: ne igyatok bort, ti és fiaitok örökké;
7 Un namus jums nebūs taisīt nedz sēklu sēt nedz vīna dārzus dēstīt nedz turēt, bet jums būs teltīs dzīvot visu savu mūžu, ka ilgi dzīvojat tai zemē, kur jūs piemītat.
és házat ne építsetek és vetőmagot ne vessetek és szőlőt ne ültessetek, sem effélétek ne legyen, hanem sátrakban lakjatok mindennapjaitokban, hogy sok ideig éljetek azon föld színén, ahol tartózkodtok.
8 Tad mēs Jonadaba, Rekaba dēla, sava tēva, balsij esam klausījuši visās lietās, ko viņš mums pavēlējis, tā ka mēs vīna savu mūžu nedzeram, ne mēs, ne mūsu sievas, ne mūsu dēli, ne mūsu meitas,
És hallgattunk Jehónádáb, Rékháb fiának, ősünknek szavára, mindabban, amit megparancsolt nekünk: hogy nem iszunk bort mindennapjainkban, mi, feleségeink, fiaink és leányaink,
9 Un ka mēs namus neuztaisam sev par mājokli, arī vīna dārzu mums nav, ne tīruma, ne sējuma;
és hogy nem építünk házakat lakásunkra, és szőlőnk, mezőnk és vetőmagunk nincs.
10 Bet mēs mītam teltīs, un klausam un darām visu, ko mums mūsu tēvs Jonadabs pavēlējis.
Hanem sátrakban laktunk; így hallgattunk rá és cselekedtünk egészen aszerint, mint megparancsolta nekünk Jónádáb ősünk.
11 Bet notikās, kad NebukadNecars, Bābeles ķēniņš, pret šo zemi cēlās, tad mēs sacījām: nāciet, iesim uz Jeruzālemi no Kaldeju kara spēka un no Sīriešu spēka; tā mēs esam apmetušies Jeruzālemē.
És volt, mikor Nebúkadnecczár, Bábel királya, feljött az országba, azt mondtuk: gyertek, menjünk be Jeruzsálembe a kaldeusok hadserege elől és Arám hadserege elől. Tehát letelepedtünk Jeruzsálemben.
12 Tad Tā Kunga vārds notika uz Jeremiju sacīdams:
És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz, mondván:
13 Tā saka Tas Kungs Cebaot Israēla Dievs: ej un saki Jūda vīriem un Jeruzālemes iedzīvotājiem: Vai negribat mācību pieņemt un klausīt Maniem Vārdiem? saka Tas Kungs.
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene; menj és mondd meg Jehúda embereinek és Jeruzsálem lakóinak: Nem fogadtok-e el oktatást, hogy szavaimra hallgassatok, úgymond az Örökkévaló?
14 Jonadaba, Nekaba dēla, vārdi tiek pastāvīgi turēti, kas saviem bērniem aizliedzis vīnu dzert, un tie līdz šai dienai nav dzēruši, bet klausījuši sava tēva pavēlei. Bet Es uz jums esmu runājis vienmēr vienā runāšanā, un jūs Man neesat klausījuši.
Megtartották Jehónádáb, Rékháb fiának szavait, aki azt parancsolta fiainak, hogy ne igyanak bort, és nem ittak mind e mai napig, mert hallgattak ősük parancsára; én pedig beszéltem hozzátok, reggelenként beszélve, de nem hallgattatok rám.
15 Un Es pie jums esmu sūtījis bez mitas vienā sūtīšanā visus Savus kalpus, tos praviešus, un sacījis: atgriežaties jel ikviens no sava niknā ceļa un dariet labus darbus un nedzenaties citiem dieviem pakaļ, tiem kalpot, tad jūs paliksiet tai zemē, ko esmu devis jums un jūsu tēviem. Bet jūs savas ausis neesat atgriezuši nedz Mani klausījuši.
Küldtem hozzátok mind a szolgáimat a profétákat reggelenként küldve, mondván: térjetek csak meg kiki gonosz útjáról és javítsátok cselekedeteiteket és ne járjatok más istenek után, azokat szolgálva, hogy lakhassatok a földön, melyet adtam nektek és őseiteknek; de nem hajlítottátok fületeket és nem hallgattatok rám.
16 Jonadaba, Rekaba dēla, bērni pastāvīgi ir turējuši sava tēva pavēli, ko viņš pavēlējis, bet šie ļaudis Man neklausa.
Igenis megtartották Jehónádáb, Rékháb fiának fiai ősüknek parancsát, melyet parancsolt nekik, de ez a nép nem hallgatott rám.
17 Tādēļ, tā saka Tas Kungs, tas Dievs Cebaot, Israēla Dievs: redzi, Es vedīšu pār Jūdu un pār visiem Jeruzālemes iedzīvotājiem visu ļaunumu, ko Es pret tiem esmu runājis, tādēļ ka Es uz tiem esmu runājis, bet tie nav klausījuši, Es tos esmu aicinājis, bet tie nav atbildējuši.
Azért így szólt az Örökkévaló, a seregek Istene, Izrael Istene: Íme, én elhozom Jehúdára és Jeruzsálem minden lakóira mindazt a rosszat, amit kimondtam felőlük, mivel beszéltem hozzájuk, de nem hallgattak rá, szólítottam őket, de nem feleltek.
18 Un uz Rekabiešu namu Jeremija sacīja: tā saka Tas Kungs Cebaot, Israēla Dievs: tādēļ ka jūs esat klausījuši Jonadaba, sava tēva, likumam un sargājuši visas viņa pavēles un darījuši visu, ko viņš jums bija pavēlējis,
A Rékhábfiak házának pedig mondta Jirmejáhú: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene; mivelhogy hallgattatok Jehónádáb ősetek parancsára és megőriztétek mind a parancsait és cselekedtetek mind aszerint, amint megparancsolta nektek:
19 Tādēļ tā saka Tas Kungs Cebaot, Israēla Dievs: Jonadabam, Rekaba dēlam, ne mūžam netrūks vīra, kas stavēs Manā priekšā.
azért így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: nem fogy el Jónádábtól, Rékháb fiától férfi, aki áll előttem minden időben.
