< Piektā Mozus 27 >
1 Un Mozus līdz ar Israēla vecajiem pavēlēja tiem ļaudīm un sacīja: turiet visu to pavēli, ko es jums šodien pavēlu.
És megparancsolta Mózes, meg Izrael vénei a népnek, mondván: őrizzétek meg mind a parancsolatot, melyet én ma nektek parancsolok.
2 Un kad jūs iesiet pāri pār Jardāni uz to zemi, ko Tas Kungs, tavs Dievs, tev dos, tad tev būs uzcelt lielus akmeņus un tos apmest ar kaļķiem,
És lesz, ama napon, melyen átvonultok a Jordánon az országba, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, állíts föl magadnak nagy köveket és meszeld be azokat mésszel,
3 Un tev uz tiem būs rakstīt visus šīs bauslības vārdus, kad tu esi gājis pāri un iegājis tai zemē, ko Tas Kungs, tavs Dievs, tev dos, zemi, kur piens un medus tek, kā Tas Kungs, tavu tēvu Dievs, tev runājis.
és írd rájuk a tannak minden szavait, mihelyt átvonultál; azért, hogy bemehess az országba, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, a tejjel-mézzel folyó országba, amint szólt hozzád az Örökkévaló, őseid Istene.
4 Kad jūs nu iesiet pāri pār Jardāni, tad jums šos akmeņus, par ko jums šodien pavēlu, būs uzcelt Ebala kalnā un tos apmest ar kaļķiem.
És lesz, mihelyt átvonultatok a Jordánon, állítsátok föl a köveket, amit én ma nektek parancsolok, az Évol hegyén és meszeld be azokat mésszel.
5 Un tur tev būs altāri uztaisīt Tam Kungam, savam Dievam, altāri no akmeņiem, tev tos nebūs apstrādāt ar dzelzi.
És építs ott oltárt az Örökkévalónak, a te Istenednek, kövekből való oltárt, ne emelj azokra vasat.
6 No veseliem akmeņiem tev būs uztaisīt Tā Kunga, sava Dieva, altāri un uz tā upurēt dedzināmos upurus Tam Kungam, savam Dievam.
Egész kövekből építsd az Örökkévaló, a te Istened oltárát és mutass be azon égőáldozatokat az Örökkévalónak, a te Istenednek;
7 Tev arī būs upurēt pateicības upurus, un tur ēst un priecāties Tā Kunga, sava Dieva, priekšā.
vágj vágóáldozatokat és edd meg ott; és örvendj az Örökkévaló, a te Istened színe előtt.
8 Un uz šiem akmeņiem tev būs rakstīt visus šīs bauslības vārdus skaidriem rakstiem.
És írd a kövekre a tannak minden szavait egész értelmesen.
9 Un Mozus un tie priesteri, tie Leviti, runāja uz visu Israēli un sacīja: ņem vērā un klausies, Israēl! šai dienā tu esi palicis par Tā Kunga, sava Dieva, tautu.
És szólt Mózes és a levita papok egész Izraelhez, mondván: Figyelj és halljad Izrael! E napon lettél az Örökkévaló, a te Istened népévé!
10 Tāpēc tev būs klausīt Tā Kunga, sava Dieva, balsij, un darīt Viņa baušļus un likumus, ko es tev šodien pavēlu.
Hallgass tehát az Örökkévaló, a te Istened szavára és tedd meg parancsolatait és törvényeit, melyeket én ma neked parancsolok.
11 Un Mozus pavēlēja tiem ļaudīm tai dienā un sacīja:
És megparancsolta Mózes a népnek ama napon, mondván:
12 Šie lai stāv uz Gerizim kalna, un lai tos ļaudis svētī, kad jūs būsiet gājuši pāri pār Jardāni: Sīmeans un Levis un Jūda un Īsašars un Jāzeps un Benjamins.
Ezek álljanak, hogy megáldják a népet a Gerizim hegyén, mihelyt átvonultatok a Jordánon Simon, Lévi, Júda, Isszáchár, József és Benjámin.
13 Un šie lai stāv uz Ebala kalna un lād: Rūbens, Gads un Ašers un Zebulons un Dans un Naftalis.
Ezek pedig álljanak az átoknál az Évol hegyén: Rúben, Gád, Ásér, Zebúlun, Dán és Náftáli.
14 Tad Levitiem būs sākt un sacīt ar skaņu balsi uz visiem Israēla ļaudīm:
És szólaljanak meg a leviták és mondják Izrael minden férfiának fennhangon:
15 Nolādēts, kas taisa kādu izgrieztu vai izlietu tēlu, negantību priekš Tā Kunga, gudru rokas darbu, un kas to slepeni uzceļ! - un visiem ļaudīm būs atbildēt un sacīt: Āmen.
Átkozott a férfi, aki készít faragott képet vagy öntött bálványt, utálatára az Örökkévalónak, mester kezeművét és titokban fölállítja! És feleljen az egész nép és mondja: Ámen!
16 Nolādēts, kas nicina savu tēvu vai savu māti! - un visiem ļaudīm būs sacīt: Āmen.
Átkozott, aki megveti atyját és anyját! És mondja az egész nép: Ámen!
17 Nolādēts, kas pārceļ sava tuvākā ežas(robežas)! - un visiem ļaudīm būs sacīt: Āmen.
Átkozott, aki eltolja felebarátja határát! És mondja az egész nép: Ámen!
18 Nolādēts, kas aklu ceļā apmaldina! - un visiem ļaudīm būs sacīt: Āmen.
Átkozott, aki félrevezet vakot az úton! És mondja az egész nép: Ámen!
19 Nolādēts, kas tiesu groza piedzīvotājam, bāriņam un atraitnei! - un visiem ļaudīm būs sacīt: Āmen.
Átkozott, aki elhajlítja jogát az idegennek, árvának és özvegynek! És mondja az egész nép: Ámen!
20 Nolādēts, kas guļ pie sava tēva sievas, jo viņš atsedzis sava tēva apsegu! - un visiem ļaudīm būs sacīt: Āmen.
Átkozott, ki hál atyja feleségével, mert felfedte atyjának leplét! És mondja az egész nép: Ámen.
21 Nolādēts, kas guļ pie kāda lopa! - un visiem ļaudīm būs sacīt: Āmen.
Átkozott, ki hál bármely barommal! És mondja az egész nép: Ámen.
22 Nolādēts, kas guļ pie savas māsas, sava tēva meitas vai savas mātes meitas! - un visiem ļaudīm būs sacīt: Āmen.
Átkozott ki hál nővérével, atyjának leányával vagy anyjának leányával! És mondja az egész nép: Ámen.
23 Nolādēts, kas guļ pie savas sievas mātes! - un visiem ļaudīm būs sacīt: Āmen.
Átkozott, ki hál napával! És mondja az egész nép: Ámen.
24 Nolādēts, kas savu tuvāko slepeni nosit! - un visiem ļaudīm būs sacīt: Āmen.
Átkozott, aki agyonveri felebarátját titokban! És mondja. az egész nép: Ámen!
25 Nolādēts, kas ņem dāvanas, izliet nenoziedzīgas asinis! - un visiem ļaudīm būs sacīt: Āmen.
Átkozott, aki vesztegetést elfogad; hogy megöljön valakit, ártatlannak vérét ontva! És mondja az egész nép: Ámen!
26 Nolādēts, kas netur šīs bauslības vārdus, pēc tiem nedarīdams! - un visiem ļaudīm būs sacīt: Āmen.
Átkozott, aki nem tartja fenn a tannak szavait, hogy megtegye azokat! És mondja az egész nép: Ámen!