< Pēteŗa 1. Vēstule 1 >

1 Pēteris, Tā Kunga Jēzus Kristus apustulis, tiem izredzētiem svešiniekiem, kas mīt pa Pontu, Galatiju, Kapadoķiju, Āziju un Bitiniju,
Péter, Jézus Krisztusnak apostola, a Pontuszban, Galáciában, Kappadóciában, Ázsiában és Bitiniában elszéledt jövevényeknek,
2 Kas izredzēti pēc Dieva, Tā Tēva, paredzēšanas, iekš Tā Gara svētu darīšanas, uz paklausīšanu un uz apslacīšanu ar Jēzus Kristus asinīm: žēlastība un miers lai pie jums vairojās.
akik ki vannak választva az Atya Isten eleve elrendelése szerint, a Lélek megszentelése által, a Jézus Krisztus vérével való meghintésre: Kegyelem és békesség adassék nektek bőségesen.
3 Slavēts lai ir mūsu Kunga Jēzus Kristus Dievs un Tēvs, kas pēc Savas lielās apžēlošanas mūs atdzemdinājis uz dzīvu cerību caur Jēzus Kristus augšāmcelšanos no miroņiem,
Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki az ő nagy irgalmasságából újjá szült minket élő reménységre a Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által,
4 Uz neiznīcīgu un neapgānītu un nesavīstamu mantību, kas top paturēta debesīs priekš jums,
romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyekben van fenntartva számunkra,
5 Kas iekš Dieva spēka topat glabāti caur ticību uz pestīšanu, kas ir gatava parādīties pēdīgā laikā:
akiket Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, amely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen.
6 Par to jūs priecājaties, mazu brīdi tagad, ja vajag, noskumdināti dažādās kārdināšanās,
Ebben örvendeztek, noha most meg is kellett szomorodnotok különféle kísértések miatt,
7 Lai jūsu pārbaudītā ticība top atrasta dārgāka nekā zelts, kas iznīkst un ugunī kļūst pārbaudīts, - par slavu un godu un teikšanu, kad Jēzus Kristus taps redzams.
hogy a ti kipróbált hitetek, ami sokkal becsesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, tisztességre, dicsőségre méltónak találtasson a Jézus Krisztus megjelenésekor.
8 To neredzējuši jūs mīlat un, jebšu tagad Viņu neredzat, tomēr ticēdami uz Viņu, priecājaties ar neizsakāmu un godības pilnu prieku,
Akit noha nem láttok, szerettek, akiben, noha most nem látjátok, de hisztek, és kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek,
9 Panākdami savas ticības gala mērķi, dvēseļu pestīšanu.
mert eléritek hitetek célját, lelketek üdvösségét.
10 Pēc šīs pestīšanas rūpīgi vaicājuši un meklējuši tie pravieši, kas par to jums novēlēto žēlastību papriekš sludinājuši,
Ezt az üdvösséget keresték és kutatták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről jövendöltek,
11 Izmeklēdami, kuru un kādu laiku Kristus Gars, kas iekš tiem bija, zīmēja, papriekš apliecinādams Kristus ciešanas un to godību pēc tām.
kutatva, hogy melyik vagy milyen időre jelentette azt ki a Krisztusnak bennük lévő Lelke, aki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az ezeket követő dicsőségről.
12 Tiem ir parādīts, ka tie nav kalpojuši sev pašiem, bet jums ar to, ko jums tagad pasludinājuši tie prieka sludinātāji iekš Svētā Gara, kas no debesīm sūtīts; tādas lietas skatīties arī eņģeļiem ļoti gribās.
Akiknek megjelentetett, hogy nem maguknak, hanem nekünk szolgáltak azokkal, amelyeket most hirdetnek nektek azok, akik prédikálták nektek az evangéliumot a mennyből küldött Szentlélek által, amibe angyalok vágyakoznak beletekinteni.
13 Tāpēc apjoziet savas sirds gurnus un skaidrā prātā ceriet pilnīgi uz to žēlastību, kas jums taps atnesta, kad Jēzus Kristus parādīsies.
Ezért tehát felövezve lelketeket, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor hoz nektek.
14 Kā paklausīgi bērni neturaties pēc tām iekārošanām, kurām jūs līdz šim savā nezināšanā klausījāt;
Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat korábbi kívánságaitokhoz, amelyek tudatlanságtok idején voltak bennetek,
15 Bet, kā jūsu Aicinātājs ir svēts, tāpat arī jūs topat svēti visā dzīvošanā.
hanem amiképpen szent az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek egész életetekben.
16 Jo ir rakstīts: esiet svēti, jo Es esmu svēts.
Mert meg van írva: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok“.
17 Un ja jūs to kā Tēvu piesauciet, kas cilvēka vaigu neuzlūkodams tiesā pēc ikviena darba, tad dzīvojiet iekš bijāšanas šinī laikā, kamēr šeitan mītat;
Ha pedig Atyának hívjátok őt, aki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek jövevénységetek idejét,
18 Zinādami, ka jūs neesat atpirkti ar iznīcīgu mantu, ar sudrabu vai zeltu no savas nelietīgās dzīvošanas pēc tēvu ieraduma,
tudva, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből,
19 Bet ar Kristus, tā nenoziedzīga un neapgānīta jēra, dārgām asinīm;
hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtlen Báránynak, Krisztusnak a vérén.
20 Tas papriekš paredzēts priekš pasaules radīšanas, un redzams tapis šinīs pēdīgos laikos jūsu labad,
Ő ugyan eleve, a világ teremtése előtt kiválasztatott, de az idők végén megjelent értetek.
21 Kas caur Viņu ticat uz Dievu, kas To ir uzmodinājis no miroņiem un Tam godību devis, tā ka jūsu ticība arī ir cerība uz Dievu.
Ti Általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott neki, hogy a ti hitetek Istenbe vetett reménység is legyen.
22 Un savas dvēseles šķīstījuši, tai patiesībai paklausot caur To Garu uz neviltīgu brāļu mīlestību, mīliet savā starpā no šķīstas sirds un bez mitēšanās,
Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránt való engedelmességben a képmutatás nélküli atyafiúi szeretetre a Lélek által, és egymást tiszta szívből, buzgón szeressétek,
23 Jūs, kas esat atdzimuši ne no iznīcīgas sēklas, bet no neiznīcīgas caur to dzīvo un mūžīgi paliekamo Dieva vārdu. (aiōn g165)
mint akik ujjá születtetek nem romlandó, de romolhatatlan magból Isten igéje által, ami megmarad örökké. (aiōn g165)
24 Jo visa miesa ir kā zāle un visa cilvēka godība kā zāles puķe; zāle ir savītusi un viņas puķe nokritusi;
„Mert minden test olyan, mint a fű és az embernek minden dicsősége olyan, mint a fű virága. Megszárad a fű, és virága elhull,
25 Bet Tā Kunga vārds paliek mūžīgi. Bet šis ir tas vārds, kas jūsu starpā ir pasludināts. (aiōn g165)
de az Úr beszéde megmarad örökké.“Ez pedig az a beszéd, amelyet hirdettek nektek. (aiōn g165)

< Pēteŗa 1. Vēstule 1 >