< Canticum Canticorum 1 >

1
Énekek éneke, mely Salamoné.
2 osculetur me osculo oris sui quia meliora sunt ubera tua vino
Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3 fraglantia unguentis optimis oleum effusum nomen tuum ideo adulescentulae dilexerunt te
A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
4 trahe me post te curremus introduxit me rex in cellaria sua exultabimus et laetabimur in te memores uberum tuorum super vinum recti diligunt te
Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
5 nigra sum sed formonsa filiae Hierusalem sicut tabernacula Cedar sicut pelles Salomonis
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
6 nolite me considerare quod fusca sim quia decoloravit me sol filii matris meae pugnaverunt contra me posuerunt me custodem in vineis vineam meam non custodivi
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
7 indica mihi quem diligit anima mea ubi pascas ubi cubes in meridie ne vagari incipiam per greges sodalium tuorum
Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8 si ignoras te o pulchra inter mulieres egredere et abi post vestigia gregum et pasce hedos tuos iuxta tabernacula pastorum
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
9 equitatui meo in curribus Pharaonis adsimilavi te amica mea
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10 pulchrae sunt genae tuae sicut turturis collum tuum sicut monilia
Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
11 murenulas aureas faciemus tibi vermiculatas argento
Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
12 dum esset rex in accubitu suo nardus mea dedit odorem suum
Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
13 fasciculus murrae dilectus meus mihi inter ubera mea commorabitur
Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
14 botrus cypri dilectus meus mihi in vineis Engaddi
Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
15 ecce tu pulchra es amica mea ecce tu pulchra oculi tui columbarum
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
16 ecce tu pulcher es dilecte mi et decorus lectulus noster floridus
Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
17 tigna domorum nostrarum cedrina laquearia nostra cypressina
A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.

< Canticum Canticorum 1 >