Ruth 3
1 postquam autem reversa est ad socrum suam audivit ab ea filia mi quaeram tibi requiem et providebo ut bene sit tibi
S mondta neki Noémi, az ő napa: leányom, ne keressek-e neked nyugvó helyet, hogy jó dolgod legyen?
2 Booz iste cuius puellis in agro iuncta es propinquus est noster et hac nocte aream hordei ventilat
Most hát, nemde rokonunk, Bóáz, akinek szolgálóival együtt voltál, íme ő árpát szór a szérün az éjjel.
3 lava igitur et unguere et induere cultioribus vestimentis ac descende in aream non te videat homo donec esum potumque finierit
Mosakodjál tehát és kend meg magadat és vedd fel magadra ruháidat, menj le a szérüre, de észre ne vétesd magad a férfiú által, míg nem végezte evését és ivását.
4 quando autem ierit ad dormiendum nota locum in quo dormiat veniesque et discoperies pallium quo operitur a parte pedum et proicies te et ibi iacebis ipse autem dicet tibi quid agere debeas
És lészen mikor lefekszik, tudd meg a helyet, ahol fekszik, menj oda, takard fel lábai helyét és feküdj le; ő majd megmondja neked, hogy mit cselekedjél.
5 quae respondit quicquid praeceperis faciam
Szólt hozzá: Mindazt, amit nekem mondasz, megcselekszem.
6 descenditque in aream et fecit omnia quae sibi imperaverat socrus
Ekkor lement a szérüre és cselekedett, mind aszerint, amint parancsolta neki a napa.
7 cumque comedisset Booz et bibisset et factus esset hilarior issetque ad dormiendum iuxta acervum manipulorum venit abscondite et discoperto a pedibus eius pallio se proiecit
Bóáz evett és ivott és szíve vidám volt; s odament, hogy lefeküdjék az asztag szélén. Ő meg odament titkon, feltakarta lábai helyét és lefeküdt.
8 et ecce nocte iam media expavit homo et conturbatus est viditque mulierem iacentem ad pedes suos
Volt pedig éjfélkor, felriadt a férfiu, félrehajolt és íme egy asszony fekszik lábainál.
9 et ait illi quae es illaque respondit ego sum Ruth ancilla tua expande pallium tuum super famulam tuam quia propinquus es
És mondta: Ki vagy? Mondta: Én Rúth vagyok, a te szolgálód, terítsd ki ruhád szárnyait a te szolgálódra, mert te rokon vagy.
10 et ille benedicta inquit es Domino filia et priorem misericordiam posteriore superasti quia non es secuta iuvenes pauperes sive divites
És mondta: Áldott légy az Örökkévalótól, leányom! Jobban cselekedtél ez utóbbi szereteteddel, mint az elsővel: hogy nem jártál az ifjak után, akár szegény, akár gazdag.
11 noli ergo metuere sed quicquid dixeris mihi faciam tibi scit enim omnis populus qui habitat intra portas urbis meae mulierem te esse virtutis
Most tehát, leányom, ne félj, mindazt, amit mondasz, megteszem neked, mert tudja népem egész kapuja, hogy derék asszony vagy.
12 nec abnuo me propinquum sed est alius me propinquior
S mert, bár valóban úgy van, hogy rokon vagyok, mégis van nálamnál közelebbi rokon.
13 quiesce hac nocte et facto mane si te voluerit propinquitatis iure retinere bene res acta est sin autem ille noluerit ego te absque ulla dubitatione suscipiam vivit Dominus dormi usque mane
Hálj itt az éjjel; s lészen reggel, ha megváltani akar, jó, váltson meg; ha pedig nem kiván megváltani, megváltalak én, él az Örökkévaló! Feküdj reggelig.
14 dormivit itaque ad pedes eius usque ad noctis abscessum surrexitque antequam homines se cognoscerent mutuo et dixit Booz cave ne quis noverit quod huc veneris
És feküdt lábainál reggelig és fölkelt, mielőtt felismerhetné egyik ember a másikat. Amaz ugyanis mondta ki ne tudódjék, hogy asszony jött a szérüre.
15 et rursum expande inquit palliolum tuum quo operiris et tene utraque manu qua extendente et tenente mensus est sex modios hordei et posuit super eam quae portans ingressa est civitatem
És mondta: Add ide a palástot, mely rajtad van s fogd meg. Megfogta, ő pedig lemért hat mérő árpát, reá tette és bement a városba.
16 et venit ad socrum suam quae dixit ei quid egisti filia narravitque ei omnia quae sibi fecisset homo
Eljött az ő napához, s ez mondta: Hogy vagy leányom? S tudtára adta neki mindazt, amit cselekedett vele a férfiú.
17 et ait ecce sex modios hordei dedit mihi et ait nolo vacuam te reverti ad socrum tuam
S mondta: Ezt a hat mérő árpát adta nekem, mert így szólt hozzám: ne menj üresen a te napádhoz.
18 dixitque Noemi expecta filia donec videamus quem res exitum habeat neque enim cessabit homo nisi conpleverit quod locutus est
Ekkor mondta: Maradj, leányom, míg meg nem tudod, miképen dől el a dolog; mert nem fog nyugodni a férfiu, míg ma be nem végezte a dolgot.
