< Romanos 9 >

1 veritatem dico in Christo non mentior testimonium mihi perhibente conscientia mea in Spiritu Sancto
Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által,
2 quoniam tristitia est mihi magna et continuus dolor cordi meo
hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívem fájdalma,
3 optabam enim ipse ego anathema esse a Christo pro fratribus meis qui sunt cognati mei secundum carnem
mert kívánnám, hogy inkább én lennék átkozott, Krisztustól elszakítva, az én atyámfiaiért, test szerint való rokonaimért,
4 qui sunt Israhelitae quorum adoptio est filiorum et gloria et testamenta et legislatio et obsequium et promissa
akik izraeliták, akiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a törvényadás és az istentisztelet és az ígéretek
5 quorum patres et ex quibus Christus secundum carnem qui est super omnia Deus benedictus in saecula amen (aiōn g165)
akiké az atyák, és akik közül való test szerint a Krisztus, aki mindenekfelett örökké áldandó Isten, Ámen. (aiōn g165)
6 non autem quod exciderit verbum Dei non enim omnes qui ex Israhel hii sunt Israhel
Az pedig nem lehet, hogy Isten beszéde meghiúsuljon. Mert nem mindnyájan izraeliták, akik Izraeltől valók,
7 neque quia semen sunt Abrahae omnes filii sed in Isaac vocabitur tibi semen
és nem mindnyájan Ábrahám gyermekei, akik az ő utódai, hanem amint meg van írva: „Aki Izsáktól származik, azt nevezik majd utódodnak.“
8 id est non qui filii carnis hii filii Dei sed qui filii sunt promissionis aestimantur in semine
Azaz nem a testi származás szerinti utódok az Isten gyermekei, hanem az ígéret gyermekei számítanak az ő utódainak.
9 promissionis enim verbum hoc est secundum hoc tempus veniam et erit Sarrae filius
Mert az ígéretnek beszéde ez: „abban az időben eljövök és Sárának fia lesz.“
10 non solum autem sed et Rebecca ex uno concubitum habens Isaac patre nostro
De nemcsak ő, hanem Rebeka is példa, aki egytől fogant méhében, Izsáktól, a mi Atyánktól.
11 cum enim nondum nati fuissent aut aliquid egissent bonum aut malum ut secundum electionem propositum Dei maneret
Még amikor meg sem születtek fiai, és semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, – hogy Istennek kiválasztás szerint való végzése megálljon, nem cselekedetekből, hanem az elhívó akarata szerint, –
12 non ex operibus sed ex vocante dictum est ei quia maior serviet minori
megmondatott neki, hogy a nagyobbik szolgál majd a kisebbnek,
13 sicut scriptum est Iacob dilexi Esau autem odio habui
amint meg van írva: „Jákobot szerettem, Ézsaút pedig gyűlöltem.“
14 quid ergo dicemus numquid iniquitas apud Deum absit
Mit mondjunk tehát? Vajon nem igazságtalanság ez Istentől? Semmiképpen!
15 Mosi enim dicit miserebor cuius misereor et misericordiam praestabo cuius miserebor
Mert Mózesnek ezt mondja: „Könyörülök azon, akin könyörülök és kegyelmezek annak, akinek kegyelmezek.“
16 igitur non volentis neque currentis sed miserentis Dei
Ezért nem azé, aki akarja, és nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.
17 dicit enim scriptura Pharaoni quia in hoc ipsum excitavi te ut ostendam in te virtutem meam et ut adnuntietur nomen meum in universa terra
Mert az Írás azt mondja a fáraónak: „Arra rendeltelek téged, hogy megmutassam rajtad az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön.“
18 ergo cuius vult miseretur et quem vult indurat
Ezért, akin akar, könyörül, akit pedig akar, megkeményít.
19 dicis itaque mihi quid adhuc queritur voluntati enim eius quis resistit
Azt mondod erre nekem: Akkor miért vádol hát engem? Hiszen az ő akaratának kicsoda állhat ellen?
20 o homo tu quis es qui respondeas Deo numquid dicit figmentum ei qui se finxit quid me fecisti sic
De hát kicsoda vagy te, ó, ember, hogy perbe szállsz Istennel? „Mondhatja-e a készítmény a készítőnek: miért formáltál engem így?“
21 an non habet potestatem figulus luti ex eadem massa facere aliud quidem vas in honorem aliud vero in contumeliam
A fazekasnak nincs-e hatalma az agyagon, hogy ugyanabból az anyagból az egyik edényt ékességre, a másikat pedig közönséges használatra készítse?
22 quod si volens Deus ostendere iram et notam facere potentiam suam sustinuit in multa patientia vasa irae aptata in interitum
Isten pedig nem a haragját akarta-e megmutatni, és hatalmát megismertetni, és ezért nagy béketűréssel szenvedte el a harag edényeit, amelyek pusztulásra készültek,
23 ut ostenderet divitias gloriae suae in vasa misericordiae quae praeparavit in gloriam
és nem az ő dicsőségének gazdagságát akarta-e megismertetni az irgalom edényein, amelyeket eleve dicsőségre készített?
24 quos et vocavit nos non solum ex Iudaeis sed etiam ex gentibus
Ilyenekké hívott el minket is, nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is,
25 sicut in Osee dicit vocabo non plebem meam plebem meam et non misericordiam consecutam misericordiam consecutam
amint Hóseásnál is mondja: „Hívom a nem-népemet népemnek és a nem-szeretettet szeretettnek.
26 et erit in loco ubi dictum est eis non plebs mea vos ibi vocabuntur filii Dei vivi
És úgy lesz, hogy azon a helyen, ahol ezt mondták neki: ti nem vagytok népem, ott az élő Isten fiainak fogják őket hívni“.
27 Esaias autem clamat pro Israhel si fuerit numerus filiorum Israhel tamquam harena maris reliquiae salvae fient
Ézsaiás pedig ezt hirdeti Izraelről: „Ha Izrael fiainak száma annyi volna is, mint a tenger fövenye, csak a maradék tartatik meg,
28 verbum enim consummans et brevians in aequitate quia verbum breviatum faciet Dominus super terram
mert az Úr bevégzi és gyorsan valóra váltja beszédét a földön.“
29 et sicut praedixit Esaias nisi Dominus Sabaoth reliquisset nobis semen sicut Sodoma facti essemus et sicut Gomorra similes fuissemus
És amint Ézsaiás előre megmondta: „Ha a Seregek Ura nem hagyott volna utódot nekünk, olyanná lettünk volna, mint Sodoma, és Gomorához lennénk hasonlók.“
30 quid ergo dicemus quod gentes quae non sectabantur iustitiam adprehenderunt iustitiam iustitiam autem quae ex fide est
Mit mondjunk tehát? Azt, hogy a pogányok, akik az igazságot nem követték, az igazságot elnyerték, mégpedig a hitből való igazságot.
31 Israhel vero sectans legem iustitiae in legem iustitiae non pervenit
Izrael ellenben, amely az igazság törvényét követte, nem jutott el az igazság törvényére.
32 quare quia non ex fide sed quasi ex operibus offenderunt in lapidem offensionis
Miért? Azért, mert nem hitből keresték, hanem úgy, mintha a törvény cselekedetei révén volna elérhető. Beleütköztek a megütközés kövébe,
33 sicut scriptum est ecce pono in Sion lapidem offensionis et petram scandali et omnis qui credit in eum non confundetur
amint meg van írva: „Íme, a megütközés kövét és a megbotránkozás szikláját teszem Sionba, és aki hisz benne, nem szégyenül meg.“

< Romanos 9 >