< Psalmorum 75 >
1 in finem ne corrumpas psalmus Asaph cantici confitebimur tibi Deus confitebimur et invocabimus nomen tuum narrabimus mirabilia tua
Az éneklőmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének. Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.
2 cum accepero tempus ego iustitias iudicabo
Ha megszabom a határidőt, én méltányosan ítélek.
3 liquefacta est terra et omnes qui habitant in ea ego confirmavi columnas eius diapsalma
A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erősítem meg annak oszlopait. (Szela)
4 dixi iniquis nolite inique facere et delinquentibus nolite exaltare cornu
A kérkedőknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!
5 nolite extollere in altum cornu vestrum nolite loqui adversus Deum iniquitatem
Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal;
6 quia neque ab oriente neque ab occidente neque a desertis montibus
Mert nem napkelettől, sem napnyugattól, s nem is a puszta felől támad a felmagasztalás;
7 quoniam Deus iudex est hunc humiliat et hunc exaltat
Hanem Isten a biró, a ki egyet megaláz, mást felmagasztal!
8 quia calix in manu Domini vini meri plenus mixto et inclinavit ex hoc in hoc verum fex eius non est exinanita bibent omnes peccatores terrae
Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belőle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevője.
9 ego autem adnuntiabo in saeculum cantabo Deo Iacob
Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének.
10 et omnia cornua peccatorum confringam et exaltabuntur cornua iusti
És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.