Psalmorum 59
1 in finem ne disperdas David in tituli inscriptione quando misit Saul et custodivit domum eius ut interficeret eum eripe me de inimicis meis Deus et ab insurgentibus in me libera me
Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn embereket külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt. Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!
2 eripe me de operantibus iniquitatem et de viris sanguinum salva me
Szabadíts meg engemet a gonosztevőktől, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
3 quia ecce ceperunt animam meam inruerunt in me fortes
Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyűltek ellenem az erősek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!
4 neque iniquitas mea neque peccatum meum Domine sine iniquitate cucurri et direxi
Bűnöm nélkül egybegyűlnek és készülnek ellenem: serkenj fel előmbe és lásd meg ezeket!
5 exsurge in occursum meum et vide et tu Domine Deus virtutum Deus Israhel intende ad visitandas omnes gentes non miserearis omnibus qui operantur iniquitatem diapsalma
Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. (Szela)
6 convertentur ad vesperam et famem patientur ut canes et circuibunt civitatem
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
7 ecce loquentur in ore suo et gladius in labiis eorum quoniam quis audivit
Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, úgy mond, kicsoda hallja meg?
8 et tu Domine deridebis eos ad nihilum deduces omnes gentes
Te pedig, Uram, neveted őket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
9 fortitudinem meam ad te custodiam quia Deus susceptor meus
Hatalmával szemben te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
10 Deus meus voluntas eius praeveniet me
Előmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim romlását.
11 Deus ostendet mihi super inimicos meos ne occidas eos nequando obliviscantur populi mei disperge illos in virtute tua et depone eos protector meus Domine
Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk!
12 delictum oris eorum sermonem labiorum ipsorum et conprehendantur in superbia sua et de execratione et mendacio adnuntiabuntur
Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.
13 in consummatione in ira consummationis et non erunt et scient quia Deus dominatur Iacob finium terrae diapsalma
Veszítsd el őket búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. (Szela)
14 convertentur ad vesperam et famem patientur ut canes et circuibunt civitatem
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.
15 ipsi dispergentur ad manducandum si vero non fuerint saturati et murmurabunt
Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
16 ego autem cantabo fortitudinem tuam et exultabo mane misericordiam tuam quia factus es susceptor meus et refugium meum in die tribulationis meae
Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján.
17 adiutor meus tibi psallam quia Deus susceptor meus es Deus meus misericordia mea
Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: ő az én kegyelmes Istenem!
