Psalmorum 55
1 in finem in carminibus intellectus David exaudi Deus orationem meam et ne despexeris deprecationem meam
Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
2 intende mihi et exaudi me contristatus sum in exercitatione mea et conturbatus sum
Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
3 a voce inimici et a tribulatione peccatoris quoniam declinaverunt in me iniquitatem et in ira molesti erant mihi
Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
4 cor meum conturbatum est in me et formido mortis cecidit super me
Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
5 timor et tremor venit super me et contexit me tenebra
Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
6 et dixi quis dabit mihi pinnas sicut columbae et volabo et requiescam
Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
7 ecce elongavi fugiens et mansi in solitudine diapsalma
Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. (Szela)
8 expectabam eum qui salvum me fecit a pusillanimitate spiritus et a tempestate
Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
9 praecipita Domine divide linguas eorum quoniam vidi iniquitatem et contradictionem in civitate
Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
10 die et nocte circumdabit eam super muros eius et iniquitas et labor in medio eius
Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
11 et iniustitia et non defecit de plateis eius usura et dolus
Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
12 quoniam si inimicus maledixisset mihi sustinuissem utique et si is qui oderat me super me magna locutus fuisset abscondissem me forsitan ab eo
Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
13 tu vero homo unianimis dux meus et notus meus
Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
14 qui simul mecum dulces capiebas cibos in domo Dei ambulavimus cum consensu
A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
15 veniat mors super illos et descendant in infernum viventes quoniam nequitiae in habitaculis eorum in medio eorum (Sheol h7585)
A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. (Sheol h7585)
16 ego autem ad Deum clamavi et Dominus salvabit me
Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
17 vespere et mane et meridie narrabo et adnuntiabo et exaudiet vocem meam
Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
18 redimet in pace animam meam ab his qui adpropinquant mihi quoniam inter multos erant mecum
Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
19 exaudiet Deus et humiliabit illos qui est ante saecula diapsalma non enim est illis commutatio et non timuerunt Deum
Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, (Szela) a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
20 extendit manum suam in retribuendo contaminaverunt testamentum eius
Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
21 divisi sunt ab ira vultus eius et adpropinquavit cor illius molliti sunt sermones eius super oleum et ipsi sunt iacula
A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
22 iacta super Dominum curam tuam et ipse te enutriet non dabit in aeternum fluctuationem iusto
Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
23 tu vero Deus deduces eos in puteum interitus viri sanguinum et doli non dimidiabunt dies suos ego autem sperabo in te Domine
Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.
