Psalmorum 54

1 in finem in carminibus intellectus David cum venissent Ziphei et dixissent ad Saul nonne David absconditus est apud nos Deus in nomine tuo salvum me fac et in virtute tua iudica me

Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!

2 Deus exaudi orationem meam auribus percipe verba oris mei

Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.

3 quoniam alieni insurrexerunt adversum me et fortes quaesierunt animam meam non proposuerunt Deum ante conspectum suum diapsalma

Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. (Szela)

4 ecce enim Deus adiuvat me Dominus susceptor animae meae

Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.

5 avertet mala inimicis meis in veritate tua disperde illos

Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.

6 voluntarie sacrificabo tibi confitebor nomini tuo Domine quoniam bonum

Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.

7 quoniam ex omni tribulatione eripuisti me et super inimicos meos despexit oculus meus

Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.