< Psalmorum 35 >

1 huic David iudica Domine nocentes me expugna expugnantes me
Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.
2 adprehende arma et scutum et exsurge in adiutorium mihi
Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.
3 effunde frameam et conclude adversus eos qui persequuntur me dic animae meae salus tua ego sum
Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.
4 confundantur et revereantur quaerentes animam meam avertantur retrorsum et confundantur cogitantes mihi mala
Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.
5 fiant tamquam pulvis ante faciem venti et angelus Domini coartans eos
Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket.
6 fiat via illorum tenebrae et lubricum et angelus Domini persequens eos
Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.
7 quoniam gratis absconderunt mihi interitum laquei sui supervacue exprobraverunt animam meam
Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.
8 veniat illi laqueus quem ignorat et captio quam abscondit conprehendat eum et in laqueo cadat in ipso
Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.
9 anima autem mea exultabit in Domino delectabitur super salutari suo
Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.
10 omnia ossa mea dicent Domine quis similis tui eripiens inopem de manu fortiorum eius egenum et pauperem a diripientibus eum
Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.
11 surgentes testes iniqui quae ignorabam interrogabant me
Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.
12 retribuebant mihi mala pro bonis sterilitatem animae meae
Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.
13 ego autem cum mihi molesti essent induebar cilicio humiliabam in ieiunio animam meam et oratio mea in sinum meum convertetur
Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.
14 quasi proximum quasi fratrem nostrum sic conplacebam quasi lugens et contristatus sic humiliabar
Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:
15 et adversum me laetati sunt et convenerunt congregata sunt super me flagella et ignoravi
Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,
16 dissipati sunt nec conpuncti temptaverunt me subsannaverunt me subsannatione frenduerunt super me dentibus suis
Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
17 Domine quando respicies restitue animam meam a malignitate eorum a leonibus unicam meam
Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.
18 confitebor tibi in ecclesia magna in populo gravi laudabo te
Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.
19 non supergaudeant mihi qui adversantur mihi inique qui oderunt me gratis et annuunt oculis
Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.
20 quoniam mihi quidem pacifice loquebantur et in iracundia terrae loquentes; dolos cogitabant
Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.
21 et dilataverunt super me os suum dixerunt euge euge viderunt oculi nostri
Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.
22 vidisti Domine ne sileas Domine ne discedas a me
Láttad, oh Uram – ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!
23 exsurge et intende iudicio meo Deus meus et Dominus meus in causam meam
Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.
24 iudica me secundum iustitiam tuam Domine Deus meus et non supergaudeant mihi
Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!
25 non dicant in cordibus suis euge euge animae nostrae nec dicant devoravimus eum
Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!
26 erubescant et revereantur simul qui gratulantur malis meis induantur confusione et reverentia qui magna loquuntur super me
Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.
27 exultent et laetentur qui volunt iustitiam meam et dicant semper magnificetur Dominus qui volunt pacem servi eius
Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.
28 et lingua mea meditabitur iustitiam tuam tota die laudem tuam
Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.

< Psalmorum 35 >