Psalmorum 2

1 psalmus David quare fremuerunt gentes et populi meditati sunt inania adstiterunt reges terrae et principes convenerunt in unum adversus Dominum et adversus christum eius diapsalma

Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?

2 disrumpamus vincula eorum et proiciamus a nobis iugum ipsorum

A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen:

3 qui habitat in caelis inridebit eos et Dominus subsannabit eos

Szaggassuk le az ő bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!

4 tunc loquetur ad eos in ira sua et in furore suo conturbabit eos

Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket.

5 ego autem constitutus sum rex ab eo super Sion montem sanctum eius praedicans praeceptum eius

Majd szól nékik haragjában, és megrettenti őket gerjedelmében:

6 Dominus dixit ad me filius meus es tu ego hodie genui te

Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!

7 postula a me et dabo tibi gentes hereditatem tuam et possessionem tuam terminos terrae

Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.

8 reges eos in virga ferrea tamquam vas figuli confringes eos

Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.

9 et nunc reges intellegite erudimini qui iudicatis terram

Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.

10 servite Domino in timore et exultate ei in tremore

Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!

11 adprehendite disciplinam nequando irascatur Dominus et pereatis de via iusta

Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.

12 cum exarserit in brevi ira eius beati omnes qui confidunt in eo

Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!