Psalmorum 147
1 alleluia Aggei et Zacchariae laudate Dominum quoniam bonum psalmus Deo nostro sit iucunda decoraque; laudatio
Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
2 aedificans Hierusalem Dominus dispersiones Israhel congregabit
Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
3 qui sanat contritos corde et alligat contritiones illorum
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4 qui numerat multitudinem stellarum et omnibus eis nomina vocans
Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
5 magnus Dominus noster et magna virtus eius et sapientiae eius non est numerus
Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6 suscipiens mansuetos Dominus humilians autem peccatores usque ad terram
Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7 praecinite Domino in confessione psallite Deo nostro in cithara
Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8 qui operit caelum nubibus et parat terrae pluviam qui producit in montibus faenum et herbam servituti hominum
A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
9 et dat iumentis escam ipsorum et pullis corvorum invocantibus eum
A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
10 non in fortitudine equi voluntatem habebit nec in tibiis viri beneplacitum erit ei
Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11 beneplacitum est Domino super timentes eum et in eis qui sperant super misericordia eius
Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
12 alleluia lauda Hierusalem Dominum lauda Deum tuum Sion
Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13 quoniam confortavit seras portarum tuarum benedixit filiis tuis in te
Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14 qui posuit fines tuos pacem et adipe frumenti satiat te
Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15 qui emittit eloquium suum terrae velociter currit sermo eius
Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16 qui dat nivem sicut lanam nebulam sicut cinerem spargit
Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
17 mittit cristallum suum sicut buccellas ante faciem frigoris eius quis sustinebit
Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
18 emittet verbum suum et liquefaciet ea flabit spiritus eius et fluent aquae
Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19 qui adnuntiat verbum suum Iacob iustitias et iudicia sua Israhel
Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
20 non fecit taliter omni nationi et iudicia sua non manifestavit eis
Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
