Psalmorum 138

1 ipsi David confitebor tibi Domine in toto corde meo quoniam audisti verba oris mei in conspectu angelorum psallam tibi

Dávidtól. Magasztallak egész szívemmel, szemben az istenekkel, zengek neked.

2 adorabo ad templum sanctum tuum et confitebor nomini tuo super misericordia tua et veritate tua quoniam magnificasti super omne nomen sanctum tuum

Leborulok szent templomod felé és magasztalom nevedet szeretetedért és hüségedért, mert, nagygyá tetted minden neved fölött a szavadat.

3 in quacumque die invocavero te exaudi me multiplicabis me in anima mea virtute

A mely napon hivtalak, meghallgattál; büszkévé teszel, lelkemben erő van.

4 confiteantur tibi Domine omnes reges terrae quia audierunt omnia verba oris tui

Magasztaljanak téged, Örökkévaló, mind a föld királyai, mert hallották szájad szavait,

5 et cantent in viis Domini quoniam magna gloria Domini

és énekeljék meg az Örökkévaló útjait, mert nagy az Örökkévaló dicsősége.

6 quoniam excelsus Dominus et humilia respicit et alta a longe cognoscit

Mert magas az Örökkévaló, de látja az alacsonyt s a fenhéjázót messziről ismeri.

7 si ambulavero in medio tribulationis vivificabis me super iram inimicorum meorum extendisti manum tuam et salvum me fecit dextera tua

Ha járok szorongatás közepette, életben tartasz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, s megsegít engem a te jobbod.

8 Dominus retribuet propter me Domine misericordia tua in saeculum opera manuum tuarum ne dispicias

Az Örökkévaló végez érettem; Örökkévaló, kegyelmed örökké tart, kezeid műveit ne hagyd cserben!