Psalmorum 109
1 in finem David psalmus
A karmesternek. Dávidtól zsoltár. Dicséretem Istene, ne hallgass!
2 Deus laudem meam ne tacueris quia os peccatoris et os dolosi super me apertum est
Mert gonosznak száját és csalfaságnak száját nyitották rám, beszéltek velem hazug nyelvvel.
3 locuti sunt adversum me lingua dolosa et sermonibus odii circuierunt me et expugnaverunt me gratis
És gyülölet szavaival környékeztek, és harczoltak ellenem ok nélkül.
4 pro eo ut me diligerent detrahebant mihi ego autem orabam
Szeretetemért vádolnak engem, holott én csnpa imádság vagyok.
5 et posuerunt adversus me mala pro bonis et odium pro dilectione mea
Tettek velem rosszat jóért, s gyűlöletetszeretetemért.
6 constitue super eum peccatorem et diabulus stet a dextris eius
Rendelj föléje gonoszt, és vádló álljon jobbjánál!
7 cum iudicatur exeat condemnatus et oratio eius fiat in peccatum
Mikor megitélték, kerüljön ki bűnösnek és imája váljék vétekké!
8 fiant dies eius pauci et episcopatum eius accipiat alter
Legyenek napjai kevesek, a mi neki szánva volt, más vegye el!
9 fiant filii eius orfani et uxor eius vidua
Legyenek gyermekei árvák, és felesége özvegy!
10 nutantes transferantur filii eius et mendicent eiciantur de habitationibus suis
S bujdosva bujdossanak el gyerrnekei, kéregessenek és kolduljanak, el a romjaiktól!
11 scrutetur fenerator omnem substantiam eius et diripiant alieni labores eius
Tőrbe ejtse hitelező mindazt a mi az övé, és idegenek prédálják el szerzeményét.
12 non sit illi adiutor nec sit qui misereatur pupillis eius
Ne legyen neki, ki tartósan mível szeretetet s ne legyen árváinak, ki rajtuk könyörül!
13 fiant nati eius in interitum in generatione una deleatur nomen eius
Legyenek utódai kiirtásra, a másik nemzedékben törültessék el nevök!
14 in memoriam redeat iniquitas patrum eius in conspectu Domini et peccatum matris eius non deleatur
Emlékezésre legyen őseinek bűne az Örökkévalónál, es anyjának vétke el ne törültessék!
15 fiant contra Dominum semper et dispereat de terra memoria eorum
Legyenek mindig előtte az Örökkévalónak, s irtsa ki az országból emléküket!
16 pro eo quod non est recordatus facere misericordiam
Mivelhogy nem gondolt arra, hogy szeretetet míveljen s üldözött szegény és szükölködő embert s levert szívüt, hogy megölhesse.
17 et persecutus est hominem inopem et mendicum et conpunctum corde mortificare
Szerette az átkot, tehát rája jött, nem kedvelte az áldást, tehát eltávozott tőle.
18 et dilexit maledictionem et veniet ei et noluit benedictionem et elongabitur ab eo et induit maledictionem sicut vestimentum et intravit sicut aqua in interiora eius et sicut oleum in ossibus eius
Felöltötte az átkot mint ruháját, tehát bement mint a víz a belsejébe, s mint az olaj csontjaiba.
19 fiat ei sicut vestimentum quo operitur et sicut zona qua semper praecingitur
Legyen neki mint ruha, melybe burkolózik, és övül, melyet mindig felköt.
20 hoc opus eorum qui detrahunt mihi apud Dominum et qui loquuntur mala adversus animam meam
Ez munkabére vádlóimnak az Örökkévalótól, s azoké, kik rosszat beszélnek lelkem ellen!
21 et tu Domine Domine fac mecum propter nomen tuum quia suavis misericordia tua libera me
Te pedig Örökkévaló, én Uram, tégy velem neved kedvéért, mert jó a te kegyelmed, ments meg engemet!
22 quia egenus et pauper ego sum et cor meum turbatum est intra me
Mert szegény és szükölködő vagyok, és szívem megsebesült én bennem.
23 sicut umbra cum declinat ablatus sum excussus sum sicut lucustae
Mint árnyék, mikor megnyúlik, eltünedezem, elriasztattam mint a sáska.
24 genua mea infirmata sunt a ieiunio et caro mea inmutata est propter oleum
Térdeim elgyengültek a bőjttől, és húsom elsoványodott, zsírtalan.
25 et ego factus sum obprobrium illis viderunt me moverunt capita sua
És én gyalázásra lettem nekik; meglátnak, fejüket csóválják.
26 adiuva me Domine Deus meus salvum fac me secundum misericordiam tuam
Védelmezz meg, Örökkévaló, én Istenem, segíts engem szereteted szerint!
27 et sciant quia manus tua haec tu Domine fecisti eam
Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, te, oh Örökkévaló, cselekedted!
28 maledicent illi et tu benedices qui insurgunt in me confundantur servus autem tuus laetabitur
Átkozzanak ők, te pedig áldasz; támadtak, de megszégyenültek, szolgád pedig örül.
29 induantur qui detrahunt mihi pudore et operiantur sicut deploide confusione sua
Öltsenek vádlóim gyalázatot, s burkolózzanak mint a köpenybe szégyenökbe!
30 confitebor Domino nimis in ore meo et in medio multorum laudabo eum
Magasztalom az Örökkévalót szájammal nagyon, és sokak közepette dicsérem őt;
31 quia adstetit a dextris pauperis ut salvam faceret a persequentibus animam meam
mert ott áll jobbjánál a szükölködőnek, hogy megsegítse lelkének biráitól.
