Psalmorum 104
1 ipsi David benedic anima mea Domino Domine Deus meus magnificatus es vehementer confessionem et decorem induisti
Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
2 amictus lumine sicut vestimento extendens caelum sicut pellem
A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
3 qui tegis in aquis superiora eius qui ponis nubem ascensum tuum qui ambulas super pinnas ventorum
A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
4 qui facis angelos tuos spiritus et ministros tuos ignem urentem
A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
5 qui fundasti terram super stabilitatem suam non inclinabitur in saeculum saeculi
Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
6 abyssus sicut vestimentum amictus eius super montes stabunt aquae
Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
7 ab increpatione tua fugient a voce tonitrui tui formidabunt
Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
8 ascendunt montes et descendunt campi in locum quem fundasti eis
Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
9 terminum posuisti quem non transgredientur neque convertentur operire terram
Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
10 qui emittis fontes in convallibus inter medium montium pertransibunt aquae
A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
11 potabunt omnes bestiae agri expectabunt onagri in siti sua
Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
12 super ea volucres caeli habitabunt de medio petrarum dabunt vocem
Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
13 rigans montes de superioribus suis de fructu operum tuorum satiabitur terra
A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
14 producens faenum iumentis et herbam servituti hominum ut educas panem de terra
A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
15 et vinum laetificat cor hominis ut exhilaret faciem in oleo et panis cor hominis confirmat
És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
16 saturabuntur ligna campi et cedri Libani quas plantavit
Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
17 illic passeres nidificabunt erodii domus dux est eorum
A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
18 montes excelsi cervis petra refugium erinaciis
A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
19 fecit lunam in tempora sol cognovit occasum suum
Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
20 posuisti tenebras et facta est nox in ipsa pertransibunt omnes bestiae silvae
Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
21 catuli leonum rugientes ut rapiant et quaerant a Deo escam sibi
Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
22 ortus est sol et congregati sunt et in cubilibus suis conlocabuntur
Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
23 exibit homo ad opus suum et ad operationem suam usque ad vesperum
Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
24 quam magnificata sunt opera tua Domine omnia in sapientia fecisti impleta est terra possessione tua
Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
25 hoc mare magnum et spatiosum manibus; illic reptilia quorum non est numerus animalia pusilla cum magnis
Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
26 illic naves pertransibunt draco iste quem formasti ad inludendum ei
Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
27 omnia a te expectant ut des illis escam in tempore
Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
28 dante te illis colligent aperiente te manum tuam omnia implebuntur bonitate
Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
29 avertente autem te faciem turbabuntur auferes spiritum eorum et deficient et in pulverem suum revertentur
Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
30 emittes spiritum tuum et creabuntur et renovabis faciem terrae
Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
31 sit gloria Domini in saeculum laetabitur Dominus in operibus suis
Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
32 qui respicit terram et facit eam tremere qui tangit montes et fumigant
A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
33 cantabo Domino in vita mea psallam Deo meo quamdiu sum
Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
34 iucundum sit ei eloquium meum ego vero delectabor in Domino
Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
35 deficiant peccatores a terra et iniqui ita ut non sint benedic anima mea Domino
Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
